A műemlékek helyreállításának haszna és kockázata
Kétnyelvű nemzetközi építészeti, műemlékvédelmi és régészeti konferenciát tartottak Zentán az aracsi pusztatemplom, illetve a műemlékek helyreállításának hasznossága és kockázata témában. A szakmai tanácskozás résztvevői megismerkedtek az aracsi pusztatemplom régészeti feltárásával, konzerválásával, restaurálásával, építészeti védelmével kapcsolatos legújabb eredményekkel, valamint a környékének rendezésére, infrastrukturális fejlesztésére vonatkozó tervekkel.
Az összejövetel legfontosabb célja az volt, hogy a magyarországi és szerbiai szakemberek között olyan dialógus alakuljon ki, amely elősegítené a magyarság szempontjából kiemelt fontosságú műemlék további megmaradását.
A megjelenteket, közöttük azokat a kutatókat is, akik a hetvenes években első alkalommal végeztek ásatásokat és restaurációs munkálatokat ezen a területen, a házigazda szerepében Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, majd ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, ft. Bővíz László, a nagybecskereki egyházmegye gazdasági hivatalának vagyonkezelője és Milan Micić tartományi művelődési segédtitkár üdvözölte.
— A Magyar Nemzeti Tanács 2012 de-cemberében nyilvánította kiemelt jelentőségűvé az aracsi pusztatemplomot. Most, amikor a törökbecsei önkormányzat és a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet is úgy gondolja, jelentős hazai és nemzetközi, főleg európai uniós pénzeket kellene a műemlék további sorsa védelmében fordítani, ki kell alakítani azokat az irányelveket, amelyek mentén ez a folyamat megkezdődhet — nyilatkozta Hajnal Jenő, és hozzátette: az elképzelésük az volt, hogy a hazai szakemberek beszámolnak majd az eddigi tevékenységükről, az anyaországiak pedig elmondják a saját jó és rossz tapasztalataikat. Azt szeretnék, hogy az aracsi pusztatemplomnak és környékének a jövőjéről szóló elképzelés egy közös, magas színvonalú szakmai grémium véleményét tükrözzék.
Reméljük, megvalósul az a terv, hogy konferencián elhangzott előadások könyvben is olvashatóak lesznek, hiszen a felszólalók számos értékes tapasztalatot osztottak meg. Az alábbiakban csak néhány, az összejövetel hasznosságát alátámasztó véleményt ragadunk ki.
Dr. Szakács Béla Zsolt művészettörténész, tanszékvezető (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Művészettörténeti Tanszék, Central European University) előadása a középkori műemlékek, pontosabban romok védelméről, konzerválásáról szólt, s ezeknek a szakmunkálatoknak a különböző korszakait mutatta be a XIX. századi kezdetektől egészen a mai időkig. Összegzésként elmondta: a műemlékvédelem akkor jár el helyesen, ha csak óvja a meglévő értékeket, és nem kíván azokhoz hozzáadni semmi olyat, ami idegen. Minden kiegészítésről, hozzáépítésről, amelyet a statikai vagy a környezeti veszélyek közvetlenül nem indokolnak, le kell mondani.
— Az aracsi romot is abban az állapotban kell megőrizni, ahogyan ránk maradt. Úgy gondolom, a tanácskozást a legjobb időben rendezték meg, hiszen még a tervezés fázisában vagyunk. Lehetőség ez arra, hogy a pusztatemplommal jelenleg foglalkozó szakemberek megbeszéljék a problémákat és elkerüljék azokat a veszélyeket, amelyek óhatatlanul ott leselkednek minden helyreállítás körül.
Dr. Raffai Endre művészettörténész, tanszékvezető, egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, Művészettörténet és Elmélet Tanszék, Pécs) szerint Aracs körül csak konzerválási teendők vannak, a templom kiegészítésére, netalán felépítésére gondolni sem szabad, és a természetes környezetébe sem kellene beavatkozni.
— A különböző szakmáknak, tudományoknak közösen kellene kidolgozniuk az Aracsra vonatkozó műemlékvédelmi elveket. Konszenzusra kell jutni, és nem szabad olyan beavatkozásokat végrehajtani, amelyeket nem tudunk visszafordítani, vagy amelyekkel a következő generáció nem tud mit kezdeni.
Biacsi Karolina okleveles kőszobrász-restaurátor művész az aracsi templom építőanyagainak legújabb kutatási eredményeiről és a helyreállításokkor alkalmazott anyagok káros hatásairól számolt be.
— Nemcsak az a gond, hogy az elmúlt évtizedek beavatkozásai következtében már teljesen térképszerű a templom kinézete, hanem az is, hogy néhány munkálatot nagyon nehéz beazonosítani. Tovább kell folytatni a kutatást, de a védelmet és a felügyeletet ellátó Tartományi Műemlékvédelmi Intézettel közös konzerválási, restaurálási tervet és pontos épületdiagnosztikát kellene létrehozni. A párbeszéd hiányát az elmúlt években én is éreztem, a jövőbeni együttműködésnek viszont nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is léteznie kellene.
Az összejövetel szakmai résztvevői a tanácskozás előtt ellátogattak a pusztatemplomhoz, a törökbecsei Művelődési Házban megtekintették az Aracs című régészeti kiállítást, és találkoztak a törökbecsei önkormányzat vezetőivel is. A konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából, számos támogató segítségével a Vajdasái Magyar Művelődési Intézet szervezett, zárónyilatkozat megfogalmazásával és elfogadásával ért véget.
Tóth Lívia