Vajdasági „hungarikumok”

Kiemelt értékeink az aracsi romtemplom, a bácsi vár, a magyar tamburazene, a papírangyalkák, a temesközi birkapörkölt, a csigatészta-készítés és sok más is

2012-ben hozta meg a Magyar Országgyűlés a Hungarikum törvényt, amely alapul szolgál a Magyar Értéktár elkészüléséhez. Ebbe olyan szellemi és tárgyi emlékek, valamint természeti kincsek, évezredes kultúránk értékei kerülnek, amelyek a nemzet egységét hivatottak erősíteni.

A törvény szerint nemzeti érték: „a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, amely hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.”

A Magyar Értéktár a tájegységek, a települések, az ágazatok jellegzetességeit is tartalmazza, és természetesen a külhoni értékek is helyet kapnak benne. A Hungarikum Bizottság végzi a készülő Magyar Értéktárral kapcsolatos összegző munkát. A külhoni értékek begyűjtésével a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságát bízták meg. A javaslatok beérkeztek, és megszületett az a lista, amely majd a külhoni értékeket tartalmazza a Magyar Értéktárban. A Hungarikum törvény értelmében a Magyar Értéktárban szereplő nemzeti értékek átminősíthetők hungarikummá vagy nemzeti kinccsé, ennek mikéntjéről törvény rendelkezik.

A határon túli területekről összesen 105 javaslat érkezett a MÁÉRT bizottságához. A Délvidékről összesen 64 címszó került be a Magyar Értéktárba.

– Egészen tágan kell értelmezni, hogy mi tartozik a vajdasági magyar értékekhez. Beletartoznak a hagyományaink, az építészeti örökségünk, de az ételeink is. Szellemi és anyagi értékek egyaránt. Felmerülhet a kérdés, vajon miért kapott helyet az Al-Duna szabályozása, a Vaskapu felépítése. Széchenyi nem volt vajdasági, az ő életműve egységes magyar érték, s mivel mi vagyunk itt, nekünk kell a régió értékeit számba venni, felhívni és ráirányítani a figyelmet. Ugyanígy a déli harangszó vagy a zentai csata, meg a Karlócai béke is mind fontos események a magyarság történelmében és a mi dolgunk, hogy ezeket számon tartsuk, mint ahogyan a mi dolgunk az is, hogy ápoljuk a hagyományainkat. A magyar értékek tárába beletartozik például az az irodalmi örökség is, amit csak mi tudhatunk magunkénak. Az, hogy Kosztolányi Pacsirta meg Aranysárkány című regényei itt játszódnak Szabadkán, s ezek a helyszínek még megvannak, ez kultúrtörténeti érték. Vagy hogy Csáth Géza A varázsló halála és A varázsló kertje című novelláiban emlegetett kis vakutca meg a végében a fehér ház, a „varázsló háza” még mindig megvan, ez jó, és ezt népszerűsíteni kell. S ezeket a helyszíneket belengik a legendák, s az a dolgunk, hogy ezeket életben tartsuk – mondta Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa.

Az, hogy számba vesszük értékeinket, már önmagában fontos dolog. De nyilván ez a kincs beépíthető a mindennapjainkba, rá szervezhető mondjuk a falusi turizmus, igényesebbé tehető az ellátás, a Vajdaságban tartózkodó turisták programjának megszervezésekor ezeket a kincseket kell megmutatni.

– A kultúra ma már önmagában nem vagy csak nagyon nehezen adható el. Ha számba vesszük értékeinket, azokra ráépülhetnek különböző ágazatok. Itt van például az idegenforgalom. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen reggelivel vagy ebéddel kínáljuk meg az ide látogatókat. Ha tudjuk, hogy mik azok, a csak ránk jellemző ételek, mik a jellegzetességeink, akkor azokat kell népszerűsíteni – mondta a tanácsos asszony.

A vajdasági jellegzetesség például a Ludasi-tó. A legenda szerint ebben van Rózsa Sándor szigete. A magyar nyelvterület kétségkívül leghíresebb betyárja Rózsa Sándor volt. Tetteiről szinte mindenütt mesélnek, ahol magyarok élnek. A Dél-Alföldön a szegedi és a szabadkai határban pedig kiterjedt rokonsága van, akik őszinte hittel vallják, hogy atyafiságban voltak a híres betyárral. Ludas környékén a népi emlékezet még őrzi a betyárvezér legendáját. Pontosan tudják, melyik csárdában mulatott, melyik úton rabolt a gazdagoktól, és hol bujkált, amikor a pandúrok kergették. A magyar virtus, a szabadságvágy és a pusztai életmód szimbólumává lett leghíresebb magyar betyár legendáját ki lehet használni.

Ha a spanyolok el tudnak adni egy olyan mesét a turistáknak, miszerint a szélmalmok Don Quiote szélmalmai, vagy ha Veronában azt mondják, hogy ez a balkonJúlia balkonja, akkor igazoltnak látszik egy valós legenda köré építeni az idegenforgalmi programot.

Bekerült a vajdasági értékek közé a díszes doroszlói viselet is. A 18. századra teszik a doroszlói népviselet kialakulását, ami természetesen az évek során módosult. A gyári textíliák megjelenésével egyre jobb minőségű anyagokból készült például a lányok felső viselete. Azokon a településeken, mint amilyen Doroszló, Gombos vagy Kupuszina, a népviselet családi értéket jelent. Hagyományozódik, és különös becsben tartják. Igaz, az utóbbi időben egyre többen keresik fel pont ezeket a falvakat, és próbálják rávenni az embereket, hogy több száz vagy több ezer euróért adják el népviseletüket. A pénz nagy úr, ám szerencsére még mindig sokan vannak, akik a szűkös esztendőkben is megőrzik a 100-120 éves viseletet, és úgy gondozzák, hogy azok vadonatújnak látszanak, ha különös alkalmakkor megjelennek benne.

Délvidéki magyar érték a vajalja is. Hűtőgépek híján régen az emberek megpróbálták tejtermékeiket tartósítani. Így a tejfölt is feldolgozták. A friss tejfölből körülbelül 3-4 óra alatt készül el egy lábasnyi vajalja. Előbb csak lassan melegítik a tejfölt lassú kevergetés mellett. Először megjelenik a massza tetején a vaj, majd sűrűsödni kezd. Ezt követően kerül bele a liszt, ezzel együtt is még pirul egy ideig. A gyakorlott háziasszonyok már ránézésre tudják, mikor készült el. Lehűtve tárolják, kenyérre kenve fogyasztják, meg a levesek ízesítésére használják. Egy kilogramm vajalja a vajdasági piacokon 5 euróba kerül.

A külhoni magyarság értéktárába felvett nemzeti értékek adatait a Nemzeti Regiszter honlapon tették közzé (http://www.nemzetiregiszter.hu/kulhoni-magyar-ertektar). Itt megtalálható a másik öt elcsatolt területről javasolt értékek listája is.

 

Vajdasági nevezetességek

- Arany sárkány helyszíne – szabadkai gimnázium

- A varázsló kertje – Szent Teréz székesegyház környéke

- Pacsirta székhelye – Szabadka belvárosa

- Komor Marcell és Jakab Dezső szabadkai és palicsi szecessziós épületei

- Kaponyai Árpád-kori pusztatemplom

- Kishorgosi Árpád-kori templom és temető

- Oroszlámosi templomdomb monostor és leletek

- Hinga domb Noszán, Árpád-kori templom és temető helye

- Kupuszina kulturális tér

- A doroszlói viselet

- Délvidéki földikutya

- Parlagi sas

- Kerecsen

- Kékcsőrű réce

- Túzok

- Kőlaposok

- Homokpuszták

- Szikes puszta

- Ludasi-tó

- Telecskai dombok

- A doroszlói és gombosi böjti leánytáncok és népdalok

- Doroszlói, székelykevei, temerini és tapolyai tájházak

- Székelykeve szellemi, kulturális tájegység

- Aracsi templomorom és aracsi kő

- szegélyes közép-bácskai citeraváltozat

- Alsó-Tisza-vidéki juhásznóták és hagyományos előadásmódok

- Vajdasági/délvidéki magyar tamburazene

- Temerini Illés-napi ünnep

- Torontálvásárhelyi kecskézés/karácsonyi pásztorjáték

- Horgosi és martonosi pirospaprika

- Temesközi gömölye

- Vajalja

- Vajdasági/délvidéki magyarok csigatészta-készítése gyakorlata

- Kései szegfű

- Vetővirág

- Kornis tárnics

- Fekete kökörcsin

- Homoki varjúháj

- Homoki kikerics

- Szennyes infű

- Homoki nőszirom

- Egyhajúvirág

- Bánáti bazsarózsa

- Báránypirosító

- Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc utolsó győztes ütközete Kishegyesen

- Al-Duna (Vaskapu) szabályozása

- Duna-Tisza-Duna (Ferenc) csatorna

- Nándorfehérvári diadal és a déli harangszó

- Szalánkeméni csata

- Karlócai béke

- Zimonyi Hunyadi-torony

- Zentai csata

- Karácsonyi angyalkák és báránykák a XX. század második feléből

- Ludasi népmesemondás

- Bácsi királyi és érseki lovagvár

- Szent Kereszt-kápolna, Versec, búcsújáróhely

- Napsugár díszítésű oromzatú házak

- Lajta Béla által tervezett Tűzoltólaktanya

- Doroszlói Szentkút

- Szent Ágoston-templom, Elemér, Kiss Ernő aradi vértanú nyughelye

- Bácskai vőfélyhagyomány

- Doroszlói szüretbál

- Tisza mente

- Temesközi birkapörkölt

 

A hungarikumok listája

A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka,  a csabai kolbász, a hízott libából előállított termékek, a tokaji aszú és a Béres-csepp ,a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagítja a hungarikumok körét.

Kabók Erika