Dr. Korhecz Tamás az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács első száz napjáról

DR. Korhecz Tamás: azt ígértem sokat és hatékonyan fogunk dolgozni

100 nap alatt négy ülést tartott a 35 fős testület

Az újonnan alakult kormányok munkájával kapcsolatban száz nap után szokás számon kérni az első eredményeket. Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács esetében hétfőn telt le a határidő. Június 30-i alakuló ülése óta az MNT többek között négy ülést tartott, létrejött a tanács Közigazgatási Hivatala, hat bizottsága és egy konzultatív testülete és elkészült az oktatásügyi stratégia is. Dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke az újonnan alakult tanács száznapos munkáját összegezte és értékelte a Magyar Szónak, és betekintést engedett az elkövetkező időszak terveibe.

Az MNT eddigi tevékenységét illetően mit tart különösen fontosnak?
– Már a kezdetek kezdetén azt mondtam, hogy sokat és hatékonyan fogunk dolgozni. Ezt a kijelentést szerintem többek között az is igazolja, hogy most hétfőn tartjuk ötödik ülésünket. Ha jól számolom, akkor az előző összetételű MNT évente nem ült össze ilyen rendszerességgel. Az üléseken nagyon fontos témákat vitattunk meg, a jövőben pedig még jelentősebb dolgokról tárgyalunk. Ezenkívül egyéb korábbi konkrét vállalások is megvalósultak. Ilyen az iskolabusz-, valamint az ingyenes Képes Ifjúság-projektum. A vajdasági magyar civil szervezetek és rendezvények támogatására kiírtunk egy 12 millió dináros pályázatot. Ez egy példátlanul nagy értékű pályázat, amelynek köszönhetően számos civil szervezetet és kezdeményezést tudunk támogatni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben. Arról már beszéltünk, hogy felállt az MNT teljesen professzionális Közigazgatási Hivatala is, amely garantálja az MNT szakszerű döntéseinek az előkészítését. A Közigazgatási Hivatal segítségével sikerül majd végrehajtani az MNT által meghozott döntéseket. Nagyon örülök, hogy egy hatékony és ütőképes szakember-gárdát sikerült a hivatalba csalogatni. Most kezdtük meg a hivatal informatikai fejlesztését, ugyanis a szakmailag felkészült emberi erőforrás mellett igény van azokra a műszaki eszközökre, amelyek javíthatják a munka hatékonyságát. Nagyon fontos, hogy sikerült összeállítani az MNT oktatásfejlesztési stratégiáját. Persze egy jó stratégia csak fél siker, a végrehajtás a legfontosabb, de azt hiszem, hogy ehhez is megteremtődtek a feltételek. Részben a hivatásos apparátusnak köszönhetően, részben pedig azért, mert politikai ígéretet kaptunk arra, hogy rendelkezni fogunk a megvalósításhoz szükséges erőforrásokkal. Ennyit a hatékonyságról. Másik ígéretünk az átláthatóságra, a közvélemény tájékoztatására vonatkozott. Azt hiszem, hogy korábban soha nem volt ennyi sajtótájékoztató, ennyire intenzív kommunikáció a médiával. Tevékenységünk persze nem merül ki a sajtótájékoztatókban és interjúkban. Páratlan dolog, hogy az MNT üléseit a közvélemény élő közvetítésben követheti a Pannon RTV adásában. Természetesen megújul majd honlapunk is, és a jövőben várhatóan egy olyan portállá alakul, ahol az érdeklődők az MNT által elfogadott minden jogi aktushoz, állásfoglaláshoz hozzájuthatnak, de ezenkívül bármilyen információt megtalálhatnak majd rajta. A törvények betartására és betartatására szintén ígéretet tettem. Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy minden belső aktusunkat a törvényekhez igazítottuk, illetve igazítjuk, tehát a törvényességet saját házunk táján kezdtük meg szigorúan követni. Mivel az MNT közhatalommal is rendelkezik, ezért hivatalnokainkat állami szakvizsga letételére köteleztem. Ez egyrészt felkészültségük miatt fontos, másrészt pedig szerettem volna, ha az MNT ebből a szempontból is a hatóságokra, az önkormányzatokra hasonlítana. Természetesen mindenki mással is szeretnénk betartatni a törvényeket. Ennek az ígéretnek a legismertebb példái azok a közigazgatási perek, amelyeket a zentai önkormányzat ellen indítottunk. A Közigazgatási Bíróság értesített, hogy heteken belül ítélet születik ezekben az ügyekben. Ennek az esetnek az egyik következménye az lett, hogy azok, akik esetleg nem voltak tisztában az MNT jogosítványaival, most nagyon ügyelnek a kollektív jogok betartására.

A nemzetitanács-választás után kijelentette, hogy mandátuma feléig, vagyis az következő két évben már látványos eredményeket szeretne elérni. Melyek azok a célkitűzések, amelyeknek ebben az időszakban kellene megvalósulniuk?
– Ezek a programok most véglegesednek. Év végéig elfogadjuk a jövő évi munkatervet, ott lesznek ezek a programok, célkitűzések hivatalosan is megnevezne. Az oktatást illetően az oktatásfejlesztési stratégiában megjelent a célkitűzések megvalósítását szolgáló 12 program. A programok nagyobb részének ebben a kétéves időszakban már működőképesnek kell lennie. Az oktatásfejlesztési stratégiába foglalt és vállalt programok számon kérhetőek lesznek. Ezen a téren két dolog függvényébe állítom saját elégedettségemet: egyik legambiciózusabb vállalásunk értelmében a 2011/2012-es tanévben 30 százalékkal több magyar fiatalnak kellene beiratkoznia az Újvidéki Egyetemre. Természetesen akkor is elégedett leszek, ha 25 százalékkal több magyar fiatal kezdi meg tanulmányait az Újvidéki Egyetemen, de a kitűzött cél a 30 százalék. Ezt rábeszéléssel persze nem lehet kieszközölni, az MNT kezében lévő leghatásosabb eszköz talán a felsőoktatási ösztöndíj és az ehhez kapcsolódó intézkedéscsomag. A másik mérce az lesz, hogy sikerül-e a szórványban növelni az anyanyelven tanuló magyar diákok számát. Ez az a két terület, ahol számadatokra hivatkozva nagyon könnyen számon kérhetik az MNT-től az elhangzó ígéreteket. Természetesen a kultúra és a tájékoztatás területén is szeretnénk komoly eredményeket elérni. A médiát illetően a Magyar Szó médiaház gazdasági helyzetét kívánjuk oly mértékben rendezni, hogy a jelenlegi adósság ne terhelje működését. Ha meg tudjuk szabadítani az adósság terhétől a Magyar Szót, akkor a nyomda és a lap gazdasági értelemben is fejlődni kezdhet. A gazdasági változásnak pedig minőségi javulást kellene eredményeznie. Hasonlóan szeretnénk javítani a Hét Nap helyzetét is, hetilapunk esetében elsősorban műszaki fejlesztéseket tervezünk megvalósítani a következő két évben. Ugyanígy szeretnénk biztosítani az MNT által alapított harmadik médium, a Pannon RTV zavartalan működését is. Ezenkívül az önkormányzati alapítású, magyarul is sugárzó rádiók problémáját és kérdését is megoldani tervezzük. Az együttműködés különböző formáin keresztül szükségesnek tartom mozgósítani a médiában rejlő összes kapacitásunkat. Még az MNT által alapított médiumok is úgy működnek, hogy egymásról szinte egyáltalán nem vesznek tudomást. Közösségünknek van meghatározott számú újságírója, ők pedig meghatározott szakmai kapacitással rendelkeznek. Szerintem természetellenes, ha nem tudjuk megtalálni az együttműködés módját. Ezeknek az újságíróknak a különböző magyar médiumokba kellene bedolgozniuk és segíteniük egymást. Az MNT ezen a téren a katalizátor szerepét vállalná magára. Érdekeltté kell tennünk az újságírókat és a szerkesztőket is ennek az együttműködésnek a felvállalására. Mindenkinek túl kellene látnia saját udvarának falain és ehhez motivációra van szükség. Ebből minőségi és gazdasági haszna is származna a vajdasági magyar médiának. A kultúrát illetően pedig folytatni szeretnénk kiemelt fontosságú intézményeink és rendezvényeink lajstromba vételét. Ez fog alapot szolgáltatni a kulturális stratégia elkészítéséhez. Ebben az időszakban kívánjuk átvenni a kiemelt intézmények alapítói, illetve társalapítói jogait, úgy a kultúra, mint az oktatás terén.

Megtörtént a kezdeményezés a Vajdasági Magyar Médiatár elkészítésére is. A médiatár esetleg a megírandó médiastratégia alapjául szolgál majd?
– A médiatár és a médiastratégia teljes mértékben összekapcsolódik. Azt szeretnénk, ha a jövőre elkészülő médiastratégia egy alapos kataszterre alapulna. Egy alapos, minden részletre kitérő médiatárat kívánunk elkészíteni. Ezen el is kezdtünk dolgozni. Eddig többé-kevésbé mindegyik kistérségi elektronikus és nyomtatott médiumot sikerült nevesítenünk. De a kataszter nem csak felsorolásból fog állni. A médiatárban többek között a médiumok jogi státusáról, tulajdonosi viszonyairól kell pontos adatoknak szerepelnie, fel kell térképezni a teljes alkalmazott-állományt, le kell jegyezni a médiumok példányszámát, illetve sugárzási idejét. Rengeteg adatra van szükségünk, mert ezt tartjuk a továbblépés feltételének. Készülőfélben lévő médiastratégiánkat a Kárpát-medencei médiafejlesztésekkel és -elképzelésekkel tervezzük összehangolni. Szeretnénk, ha a határon túli elvárások találkoznának a mi elvárásainkkal és igényeinkkel.

Van már elképzelése arról, hogy az MNT a jövőben melyik vajdasági magyar médiumok esetében venné át az alapítói, illetve társalapítói jogokat?
– Még nem tudjuk. Két médium részéről érkezett eddig ilyen felkérés irányunkba, az egyik az újvidéki Mozaik TV, a másik pedig a topolyai Régió Rádió. Még ezekkel a felkérésekkel kapcsolatban sem döntöttünk. Szeretném, ha mindenki leszámolna azzal az illúzióval, hogy az MNT társalapítói vagy alapítói jelenlétével megszűnnek a médiumok gazdasági gondjai. Az MNT nem mindenható és forrásaink sem kimeríthetetlenek, az elektronikus média pedig egy nagyon költséges műfaj. Nem tudjuk magunkra vállalni az állami vagy tartományi, illetve önkormányzati támogatást. Ezt a Magyar Szó és a Hét Nap esetében sem tettük meg. Nem szeretnénk olyan dolgokat tenni, amelyekkel valójában rosszabb helyzetbe hoznánk valamelyik médiumot. Óvatosan kell ezzel bánni. A mi szándékunk az, hogy az MNT mandátuma alatt javuljon a magyar nyelvű tájékoztatás minősége, elérhetősége, naprakészsége és nyelvi tisztasága. Nem az a célunk, hogy egy üveglábakon álló médiaimpériumot építsünk ki. A minőséges és pártatlan tájékoztatás a célunk.

Kezdeményezés történt a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalapítására is. Ez ügyben mikor várhatók konkrét lépések?
– A vajdasági magyar politikum ajtaján ez ügyben már hosszú évek óta kopogtat a szabadkai Népszínház Magyar Társulata. Ezzel az igénnyel eddig nemigazán mert senki sem szembesülni. Mi nem hagyhattuk továbbra is figyelmen kívül a kérést. A szakma az MNT koordinálásával már folytatott egy tanácskozást, amelyen megjelent színházaink színe-java. Az elképzelés ezen a tanácskozáson támogatást kapott, tehát a kérés felvállalása mellett döntöttünk. A kezdeményezés már hétfői ülésünkön napirendre kerül. Természetesen még hosszú munka vár ránk, mivel többek között pontosítani kell a jogi önállósulás folyamatát. A szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Nemzeti Színház alapítójának a tartománynak kellene lennie, az MNT valószínűleg társalapítóként lépne be. Az alappénzelésnek is az állami költségvetésből kellene megvalósulnia. Az MNT az igazgatásban és bizonyos programok társpénzelésében venne részt támogatóként. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a modell lehet a legsikeresebb.

A Magyar Összefogás egyértelmű többséget szerzett az új összetételű MNT-ben. Milyen az együttműködés a másik négy listáról bekerülő tagokkal, az „ellenzékkel”?

– A Magyar Összefogás többségéből az adódik, hogy egy-egy programjának vagy elképzelésének megvalósítását illetően nincs szüksége megalkuvásra. Az a feladatunk, hogy a választópolgárok többsége által támogatott programunkat következetesen hajtsuk végre. Mindazonáltal jónak tartom, hogy az ellenzék a kérdések egy jelentős részében konstruktív magatartást tanúsít. Úgy tűnik, hogy az általunk kijelölt programcélok megvalósítását illetően széles az egyetértés. A programok és az elképzelések mentén nincsenek szakadékok közöttünk. Helyenként történnek azért sajátos dolgok. Mondjuk Rácz Szabó László az MNT tagjaként az MNT döntései ellen és az MNT jogköreivel szembe megy akkor, amikor magas rangú önkormányzati tisztségviselőként bizonyos döntéseket hoz. Ezek sajátos, egyéni helyzetből eredő dolgok. De ezt sem tartom borzasztónak vagy fájdalmasnak, itt inkább az érintett MNT-tagnak kell magában letisztáznia, hogy az MNT részét képezi vagy pedig nem. Mi azt szeretnénk, hogy az MNT eddigi munkáját jellemző jó légkör a továbbiakban is fennmaradjon. A jó légkör nem azt jelenti, hogy az MNT egyszólamú. Jó, hogy a vélemények gyakran ütköznek, a viták pedig egyre tartalmasabbak. Mind gyakrabban hangzanak el olyan felszólalások a Magyar Összefogás tagjainak a részéről is, amelyek vitába szállnak egy-egy elképzeléssel. Ez azért fontos, mert jó eredmények csak akkor születhetnek, ha nem a pártfegyelem vagy a koalíciós fegyelem az egyetlen meggyőző eszköz. Ki kell mondani a kérdőjeleket, a gondolatokat, az észrevételeket. Konstruktív parlamenti vitára van szükség, hiszen több szem többet lát.

Pesevszky Evelin