A Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya (meghozva 2011. október 20-án, H/56/2011 iratszám alatt) 16. szakasza 1. bekezdésének a) pontja alapján Határozatot fogadott el, amellyel a Magyar Nemzeti Tanács 2012. március 29-én megtartott XX. rendes ülésén meghozta

 

A MAGYAR NEMZETI TANÁCS

Ü G Y R E N D J É T

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

A Magyar Nemzet Tanács (továbbiakban: Tanács) Ügyrendje a Tanács megalakulásával, tisztségviselői és munkatestületei megválasztásával, valamint a Tanács, munkatestületei és szervei működésével kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza.

II. A TANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSE

1. A Tanács alakuló ülésének összehívása

2. szakasz

Az újonnan megválasztott Tanács alakuló ülését az emberi és kisebbségi jogokért felelős köztársasági miniszter hívja össze a választások végeredményének kihirdetését követő 30 napon belül.

2. Az alakuló ülés vezetése

3. szakasz

A Tanács alakuló ülését, egyéb magasabb rangú jogi rendelkezés hiányában, a Tanács elnöke megválasztásáig a legidősebb megválasztott tanácstag (korelnök) vezeti, munkáját a legfiatalabb tanácstag (korjegyző) segíti.

A korelnök a Tanács alakuló ülésére meghívottaknak szót adhat.

Az alakuló ülésen a jegyzőkönyvet a korjegyző vezeti.

Az alakuló ülés jegyzőkönyvét a korjegyző és a korelnök, illetve a megválasztása esetén a Tanács elnöke, aláírásukkal hitelesítik.

3. A tanácstagok mandátumának hitelesítése

4. szakasz

A tanácstagok jogaikat és kötelességeiket mandátumuk hitelesítését követően érvényesítik.

A Tanács tagjaivá megválasztott személyek részére az emberi és kisebbségi jogért felelős köztársasági miniszter által kiállított megbízólevelet a megválasztott tanácstagok az alakuló ülés elején bemutatják a Tanács alakuló ülése korelnökének.

A Tanács a tanácstagok mandátumát a tanácstagok megválasztásáról szóló bizonylatok és az emberi és kisebbségi jogokért felelős köztársasági minisztérium által kiállított megbízólevelek alapján hitelesíti.

A Tanács a tanácstagok mandátumának hitelesítése végett mandátumvizsgáló bizottságot alakít, melynek három tagja van.

A mandátumvizsgáló bizottság összetételében biztosítani kell a nemzeti kisebbségi szervezetek, egyesületek és politikai szervezetek javaslatára megválasztott tanácstagok arányos képviseletét.

5. szakasz

A mandátumvizsgáló bizottság elnökét és tagjait a Tanács alakuló ülésén elnöklő tanácstag javasolja.

A mandátumvizsgáló bizottságot a jelen levő, újonnan megválasztott tanácstagok szavazattöbbségével választják meg.  

 Amennyiben a mandátumvizsgáló bizottság nem hitelesíti az összes tanácstag mandátumát az alakuló ülésen, akkor a Tanács minden soron következő ülésén szükség szerint új mandátumvizsgáló bizottságot kell alakítani, a jelen Ügyrenddel összhangban.

6. szakasz

A mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után azonnal megkezdi munkáját.

A mandátumvizsgáló bizottság munkájában tagjai többségének részt kell vennie, és döntéseit tagjai összlétszámának szavazattöbbségével hozza.

7. szakasz

A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja az emberi és kisebbségi jogokért felelős köztársasági minisztérium által kiállított megbízóleveleket, és a mandátumvizsgálat eredményéről jelentést tesz a Tanácsnak.

A mandátumokat a Tanács vita nélkül hitelesíti a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján.

8. szakasz

Ha a mandátumvizsgáló bizottság nem javasolta egyes tanácstagok mandátuma hitelesítésének elhalasztását, a Tanács a mandátumvizsgáló bizottság jelentését teljes egészében elfogadja.

Ha a mandátumvizsgáló bizottság jelentésében javasolta egyes tanácstagok mandátuma hitelesítésének elhalasztását, minden egyes javaslatról a Tanács külön szavaz.

Az a tanácstag, akinek mandátum-hitelesítését elhalasztották, jelen lehet a Tanács ülésén és döntéshozatali jog nélkül részt vehet a munkájában.

9. szakasz

A Tanács a tanácstagok kétharmada mandátumának hitelesítésével alakul meg.

10. szakasz

A Tanács megalakulásával az előző összetételű Tanács tagjainak mandátuma megszűnik.

4. A Tanács elnökének megválasztása és felmentése

11. szakasz

A Tanács elnökét a Tanács megalakulását követő 30 napon belül kell megválasztani.

A Tanács elnökjelöltje az a tanácstag lehet, akit  legalább 10 tanácstag javasol.

A tanácstag csak egy jelölt megválasztására tehet javaslatot.

A Tanács elnökjelöltjére tett javaslatot az elnöklő részére írásban kell beterjeszteni.

12. szakasz

A javaslat tartalmazza a jelölt család- és utónevét, rövid életrajzát, a jelöltállító tanácstagok  család- és utónevét, a jelölés  indoklását és a jelölt írásbeli beleegyezését, és a jelöltállítók aláírását.

Az elnöklő a Tanács elnökjelöltjére tett javaslatokat szóban ismerteti a tanácstagokkal, és szükség esetén bemutatja a jelöltállítás dokumentumait.

A jelöltállítóknak joguk van a javaslatot szóban megindokolni.

13. szakasz

A Tanács elnökjelöltjére tett javaslatról vitát kell nyitni.

A vita berekesztését követően az elnöklő megállapítja a Tanács elnökjelöltjeinek családnevük kezdőbetűje szerinti betűrendben összeállított listáját.

14. szakasz

A Tanács elnökét titkos szavazással kell megválasztani a titkos szavazással való döntéshozatalra vonatkozó ügyrendi rendelkezések szerint.

15. szakasz

A Tanács elnökének megválasztására vonatkozó szavazás lebonyolítására a Tanács háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ a megválasztott tagok soraiból a jelenlevő tanácstagok szavazattöbbségével.

A Tanács elnökjelöltje nem vehet részt a szavazatszámláló bizottság munkájában.

16. szakasz

A Tanács elnökének a megválasztásához  az összes tanácstag szavazatának többségére van szükség.

Ha egy jelöltet javasoltak, és nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, vagy ha két jelöltet javasoltak, de egyikük sem kapta meg a jelen szakasz 1. bekezdésébe említett szavazattöbbséget, a választási eljárást új jelölt állításával kell megismételni.

Ha több mint két jelöltet javasoltak, de egyikük sem kapta meg a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szavazattöbbséget, a szavazást a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel, illetve a legtöbb és egyúttal egyenlő számú szavazatot kapott jelöltekkel kell megismételni.

Amennyiben a megismételt szavazás után egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, új jelöltet kell állítani.

17. szakasz

A Tanács elnöke hivatalba iktatása előtt a Tanács előtt a következő fogadalmat  teszi:

"Megfogadom, hogy tiszteletben tartom a Szerb Köztársaság Alkotmányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Statútumát, a törvényt és a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályát, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének tisztségét a demokrácia elveitől, a polgárok érdekeitől és a vajdasági magyar közösség érdekeitől vezérelve lelkiismeretesen, elfogulatlanul és felelősségteljesen ellátom, és őrizni fogom a Tanács tekintélyét.Isten engem úgy segítsen!"

18. szakasz

A hivatalba iktatását követően a Tanács elnöke átveszi az elnöklőtől az ülés vezetését.

6. A Tanács alelnökeinek megválasztása és felmentése

19. szakasz

A Tanács elnöke javaslatára a Tanács két alelnököt választ a Tanács elnökének megválasztását követő 30 napos határidőn belül a megválasztott tanácstagok sorából.

A Tanács alelnökeit a Tanács elnökének javaslatára a Tanács titkos szavazással a megválasztott tanácstagok többségének a szavazatával választja.

Az alelnököknek, lehetőség szerint, különböző, a Tanácsban képviselt nemzeti kisebbségi szervezethez, egyesülethez vagy politikai szervezethez kell tartozniuk.

20. szakasz

A Tanács alelnökeire vonatkozó javaslatnak tartalmazniuk kell a Tanács elnökére vonatkozó javaslat tartalmára előírtakat jelen Ügyrenddel összhangban, és a választási lista megjelölését, melyhez a jelölt a tartozik.

A Tanács elnöke a javaslatokat szóban ismerteti a tanácstagokkal, és szükség esetén bemutatja a jelöltállítás dokumentumait. A  Tanács elnökének joga van a javaslatot szóban megindokolni.

A jelöltekről a Tanács elnöke vitát nyit.

21. szakasz

A Tanács alelnökeinek megválasztására irányuló szavazás a Tanács elnökének megválasztására vonatkozó szavazásról szóló ügyrendi rendelkezések szerint történik a következő eltéréssel:

- az alelnöki tisztségre javasolt személyekről a tanácstagok egyenként szavaznak a jelölt neve előtt található „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” kifejezések egyikének a bekarikázásával.

Amennyiben a Tanács elnöke által javasolt jelölt nem szerzi meg a szükséges számú szavazatot, az elnöknek új jelöltet kell állítania.

22. szakasz

A Tanács alelnöke hivatalba iktatása előtt a Tanács előtt a következő fogadalmat teszi:

"Megfogadom, hogy tiszteletben tartom a Szerb Köztársaság alkotmányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Statútumát, a törvényt, a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályát a Magyar Nemzeti Tanács alelnökének tisztségét a demokrácia elveitől, a polgárok érdekeitől és vajdasági magyar közösség érdekeitől vezérelve lelkiismeretesen, elfogulatlanul és felelősségteljesen látom el, és őrizni fogom a Tanács tekintélyét. Isten engem úgy segítsen!"

23. szakasz

A Tanács elnökének és alelnökeinek felmentésére, a megválasztásukra vonatkozó szabályok az irányadók jelen Ügyrend rendelkezéseivel összhangban.

A Tanács elnökének, illetve alelnökeinek a tisztsége megszűnik:

a)            a tisztségről való lemondás Tanács általi tudomásul vételével,

b)            a Tanácsban való tagságuk megszűntével, a törvénnyel összhangban,

c)            a Tanács általi hozott döntéssel, amellyel felmenti a tisztségből, vonatkozóan

A Tanács elnökének tisztsége megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig ideiglenesen a koralelnök elnököl.

Az új elnök, illetve alelnökök megválasztására vonatkozó eljárást a Tanács elnöke, illetve alelnökei tisztségének megszűnését követő 30 napon belül le kell folytatni.

 

7. A Tanács Közigazgatási Hivatala elnökének megválasztása és felmentése

24. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnökét titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára a megválasztott tanácstagok többségének a szavazatával a Tanács választja.

A Közigazgatási Hivatal elnökének megválasztására a Tanács elnökének választásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Közigazgatási Hivatal elnökére vonatkozó javaslat megtételére:

1. a Tanács elnöke vagy

2. legalább 10 tanácstag jogosult.

 

25. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnökének javasolt jelölt a szavazás előtt ismerteti a Tanács tagjaival a programját. A jelölt programjáról a Tanács elnöke vitát nyit.

26. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnökének felmentésére a megválasztására vonatkozó szabályok az irányadók.

27. szakasz

A Közigazgatási Hivatal tanácsosait és hivatalnokait a Közigazgatási Hivatal elnökének javaslatára a Tanács elnöke nevezi ki és menti fel.

A Közigazgatási Hivatal tanácsosainak és hivatalnokainak a kinevezéséről a Tanács elnöke a Tanács első soron következő ülésén értesíti a tanácstagokat.

A Tanács legalább 10 tanácstag javaslatára Közigazgatási Hivatal tanácsosát megbízatási idejének lejárta előtt a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával felmentheti tisztségéből.

8. A Tanács jegyzőjének kinevezése és felmentése

28. szakasz

A Tanácsnak jegyzőjét a Tanács megalakulásától számított 30 napon belül választják meg.

A Tanács jegyzőjelöltjét a Tanács elnöke javasolja.

A Tanács jegyzőjelöltjére vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell a Tanács elnökére vonatkozó javaslat tartalmára előírtakat jelen Ügyrenddel összhangban.

A Tanács jegyzőjének olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik  és közigazgatási szakvizsgát tett.

29. szakasz

A Tanács jegyzőjét a Tanács megbízatási idejére nevezik ki.

A Tanács jegyzőjét titkos szavazással a megválasztott tanácstagok szavazattöbbségével választják meg.

A jegyző megválasztása és felmentése tekintetében a Tanács alelnökeinek megválasztására és felmentésére vonatkozó szabályok az irányadóak, jelen Ügyrenddel összhangban.

9. A tanács munkatestületei tagjainak megválasztása és felmentése

30. szakasz

A Tanács munkatestületei tagjainak megválasztása és felmentése a Tanács által elfogadásra kerülő végzéssel történik a jelen levő tanácstagok szavazattöbbségével.

31. szakasz

A munkatestület tagjának megbízatása megszűnik:

a) a Tanács megbízatásának lejártával,

b) a munkatestület tagjának halálával,

c) lemondással,

e) felmentéssel.

III. A TANÁCS ÜLÉSE

1. Az ülés előkészítése és összehívása

32. szakasz

A Tanács üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv javaslatát a Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke terjeszti a Tanács elé.

A munkaterv tervezetéhez tartalmi javaslatot tehet:                                     

a) a Tanács állandó bizottsága,

b) a Tanács elnöke,

c) a Tanácstag.

A munkatervbe fel kell venni az állandó bizottság, a Tanács elnöke, illetve a legalább 10 tanácstag által javasolt tartalmi javaslatot.

33. szakasz

A Tanács szükség szerint, de évente legalább hat rendes vagy rendkívüli ülést tart.

A Tanács alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

34. szakasz

A Tanács ülése magyar nyelven folyik.

A Tanács ülését a Tanács elnöke hívja össze és terjeszti elő az ülés napirend javaslatát.

Az ülést a Tanács elnöke köteles összehívni a tanácstagok egynegyedének írásbeli indítványára legkésőbb az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

Amennyiben az elnök az előző bekezdésben meghatározott időn belül nem hívja össze a Tanács ülését, azt az indítványozók is összehívhatják.

35. szakasz

A Tanács ülését írásos vagy elektronikus formában kell összehívni. A meghívó tartalmazza az ülés megtartásának napját, óráját, helyét és a napirend javaslatát. Az ülésre való meghívót a tanácstagoknak a Tanács ülésének napját megelőzően legalább hat nappal kell megküldeni. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirend javaslatára vonatkozó anyagot és az előző ülés jegyzőkönyvét.

36. szakasz

Rendkívüli ülést a Tanács elnöke sürgős esetben hívhat össze.

A rendkívüli ülésre szóló meghívót a Tanács ülésének napját megelőző legalább 2 nappal előbb kell kézbesíteni.  A rendkívüli ülés napirendjéhez tartozó előterjesztéseket a rendkívüli ülés kezdetéig kell eljuttatni a tanácstagokhoz. A rendkívüli ülésre szóló meghívóban a Tanács elnökének indokolnia kell a sürgősség okait.

37. szakasz

A Tanács elnöke elhalaszthatja legfeljebb 20 nappal a Tanács ülését az ülés napirendjének elfogadásáig, ha az ülés javasolt napirendjén szereplő aktusjavaslatokra nagyobb számú módosító javaslat érkezett, amelyeket a Közigazgatási Hivatal és az illetékes bizottságok az ülés meghatározott kezdete előtt nem tudtak megvitatni.

Amennyiben az ülés elhalasztása az ülés megtartására kitűzött nap előtt történik, a tanácstagokat írásban vagy elektronikus formában értesíteni kell. Ebben az esetben az értesítés kötelezően tartalmaz indoklást. Az ülés elhalasztása esetén a módosító indítványok benyújtási határideje nem kerül hosszabbításra.

38. szakasz

A Tanács elnöke megszakíthatja a Tanács ülését, amennyiben:

1.        felméri, hogy ez szükséges, tekintettel az ülés folyamatára,

2.       nem tudja fenntartani a rendet az ülésen,

3.       megállapítja a Tanács ülésén a kvórum hiányát, amíg a kvórumot nem biztosítják.

A Tanács ülését, annak megszakítástól számított legkésőbb 20 napon belül folytatni kell.

39. szakasz

A Tanács elnöke szünetet rendelhet el az ülésen a napirenddel kapcsolatos szükséges konzultációk megtartása céljából legfeljebb 60 perc időtartamra.

 

2. Az ülés folyamata

a. Általános rendelkezések

40. szakasz

A Tanács elnöke miután megnyitja a Tanács ülését, és a tanácstagok hivatalos jelenléti nyilvántartása alapján megállapítja, hogy megvan-e a Tanács ülésének megtartásához szükséges kvórum, értesíti a Tanácsot azon tanácstagokról, akik igazolták a Tanács üléséről való távolmaradásukat, valamint az ülésre meghívottakról.

A Tanács akkor határozatképes (kvórum), ha a Tanács ülésén jelen van a tanácstagok több mint fele, azaz legalább 18 tanácstag.

41. szakasz

A Tanács ülésén részt vesznek a Tanács elnöke és  alelnökei, a tanácstagok, a Közigazgatási Hivatal elnöke, tanácsosai és hivatalnokai, valamint azok a személyek, akiket a Tanács elnöke az ülésre külön meghív, vagy jelenlétüket engedélyezi.

A Tanács üléseit a Tanács elnöke vezeti azzal, hogy a Tanács elnöke az ülés vezetését ideiglenesen a Tanács általa megbízott alelnökére ruházhatja (a Tanács elnöke, illetve alelnöke aki meg lett bízva az ülésvezetéssel a  további szövegben „elnöklőként” lesz megjelölve).  

A Tanács ülésének nyilvánosságának biztosítására jelen Ügyrend rendelkezéseit kell alkalmazni.

b. Előterjesztés

42. szakasz

A Tanács ülése napirendi pontjának előterjesztője:

   1. A Tanács elnöke,

   2. A Közigazgatási Hivatal elnöke,

   3. Bármely tanácstag,

   4. A Tanács állandó bizottsága.

A Tanács Alapszabályára, a Tanács ügyrendjére, éves munkatervére, valamint a Tanács tisztségviselőinek a megválasztására vonatkozó előterjesztést csak minősített előterjesztő tehet a Tanács Alapszabályával és Ügyrendjével összhangban. 

43. szakasz

A Tanács elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős.

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

   1. az előterjesztés megnevezését,

   2. az előterjesztés készítőjét,

   3. az előterjesztés tárgyát,

   4. a lehetséges döntés jogszabályi alapját,

   5. a döntési javaslat indokait,

   6. a döntési javaslat tervezetét.

Tájékoztató vagy jelentés döntési javaslat nélkül is előterjeszthető.

Amennyiben az előterjesztést nem a Tanács elnöke, vagy a Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke terjeszti be, az csak akkor tűzhető napirendre, amennyiben azt a Közigazgatási Hivatal véleményezi. A Közigazgatási Hivatal véleményezése nélkül az előterjesztés a Tanács ülésén akkor tűzhető napirendre, amennyiben az előterjesztést a Közigazgatási Hivatal 15 napon belül nem véleményezte.

A képviselői kérdés, a sürgősségi indítvány és a felszólalás előterjesztésére külön szabályok vonatkoznak.

44. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnöke, a Tanács állandó bizottságának elnöke vagy tanácstagja javasolhatja a Tanácsnak valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indoklásával együtt - legkésőbb a Tanács ülését megelőző 3. napon írásban lehet benyújtani a Tanács elnökéhez.

A sürgősségről a Tanács a napirend megállapítása során határoz.

Ha a Tanács nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.

c. A napirend megállapítása

45. szakasz

A napirend elfogadásakor a Tanács a javaslatokról a következő sorrend szerint vita nélkül dönt: sürgősségi indítványok, egyes napirendi pontok visszavonása, valamint az egyes napirendi pontok sorrendjének a módosítása.

A Tanács a napirend egészének elfogadásáról vita nélkül határoz.

d. Módosító javaslatok

46. szakasz

Módosító javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 3. napon kell a Tanács elnökénél írásban előterjeszteni, kivéve a Közigazgatási Hivatal elnöke és a Tanács állandó bizottságai, akik az ülést megelőző napon is előterjeszthetik a módosító javaslataikat.

A sürgősségi indítványok esetén módosító javaslatot 24 órával a Tanács ülése megtartásának kezdete előtt lehet benyújtani.

Amennyiben az előterjesztésben technikai jellegű tévedés, számítási, elírási vagy gépelési hiba történt, az előterjesztő, jegyző vagy bármely tanácstag javaslatára a döntéshozatalig bármikor korrigálható, a javításról a Tanács ülésvezetési záradékot fogad el.

A rendkívüli tanácsülés esetén módosító javaslatot a vita keretében terjeszthetnek elő a képviselők, kivéve a Tanács ülésének elhalasztása esetén.

e. Napirendhez kapcsolódó felszólalások

47. szakasz

A napirend megállapítása után a Tanács áttér az egyes kérdések megvitatására a napirendben megállapított  sorrend alapján.

A napirendhez kapcsolódó felszólalások során a szót a Tanács elnöke adja meg.

A Tanács ülésén valamennyi napirendi pont megvitatásánál a felszólalásokra a következő jogosultsági sorrendben kerül sor:

1.       az előterjesztés javaslattevője,

2.       az illetékes bizottság képviselője,

3.       a bizottság ülésén véleményét elkülönítő bizottsági tagja,

4.       Közigazgatási Hivatal képviselője,

5.       a tanácstagok jelentkezésük sorrendje szerint.

A Tanács, az ülés kezdetén, illetve az egyes napirendi pontok megvitatása előtt, a Tanács elnökének, illetve tanácstagjának javaslatára a felszólalások időkorlátozásáról ülésvezetési záradékkal dönthet.

Az ülés folyamán bármely tanácstag az egymással összefüggő napirendi pontok együttes megvitatására tehet javaslatot. A javaslatról a Tanács ülésvezetési záradékkal dönt.

48. szakasz

A felszólaló a szószékről beszél.

A felszólaló nem léphet a szószékhez, amíg az elnöklő ezt nem engedélyezi.

A Tanács ülésén csak akkor lehet felszólalni, miután az elnöklőtől kézfelemeléssel szót kérnek és kapnak.

49. szakasz

A felszólaló csak arról a kérdésről beszélhet, amely szerepel a Tanács ülésének napirendjén.

Ha a felszólaló eltávolodik a napirenden szereplő kérdéstől, az elnöklő felszólítja, hogy tartsa magát a napirendhez. Ha a felszólaló a második felszólítás után sem tartja magát a napirendhez, az elnöklő megvonhatja tőle a szót.

A felszólalót beszéde során senki sem zavarhatja, illetve szakíthatja meg, illetve nem is figyelmeztetheti, kivéve az elnöklő, a jelen ügyrendben előirányozott esetekben.

50. szakasz

Ügyrendi felszólalásnak minősül a jelen Ügyrend rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos hozzászólás. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik tanácstag 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Tanács a javaslatról vita nélkül határoz.

A tanácstagnak joga van rámutatni az Ügyrend rendelkezéseinek megsértésére az ülés folyamán, és indokolnia kell a megsértés mibenlétét.

51. szakasz

A tanácstag vita közben, soron kívül, ha a személyét közvetlenül érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, két perces személyes megjegyzésre kérhet szót.

A felszólalást az elnöklő engedélyezi, viszontválasznak, vitának helye nincs.

52. szakasz

A vitát az elnöklő zárja le, ha valamennyi szólásra jelentkező tanácstag megtette hozzászólását. A vita lezárására bármelyik tanácstag az elnöknek javaslatot tehet. A tanács erről vita nélkül határoz.

A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Amennyiben a tanácstag a Tanács ülésén való felszólalásában sértőn nyilatkozik a másik tanácstagról, megemlítve annak család- és utónevét vagy/és a tisztségét, illetve tévesen magyarázza annak felszólalását, a tanácstagnak, akire a felszólalás vonatkozik, joga van viszontválaszra, amely nem tarthat két percnél tovább.

A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amely nem tarthat két percnél tovább.

f. Napirend utáni felszólalások

53. szakasz

Napirend utáni felszólalásra az elnöklőtől a tanácstagok a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhetnek szót.

A felszólalás tárgyában vitának nincs helye.

3. A Tanács ülésén való rend fenntartása

54. szakasz

A tanácstagok kötelesek tiszteletben tartani a Tanács tekintélyét.

Az elnöklő gondoskodik a Tanács ülésén való rend fenntartásáról.

A Tanács ülésén való rend megsértéséért az elnöklő jelen ügyrendben megállapított intézkedést róhat ki a tanácstagra.

55. szakasz

A tanácstagok kötelesek egymáshoz tisztelettel és illedelmesen szólni és viszonyulni. A tanácstagok megszólítása család- és utónévvel történik.

Tilos a tanácstag és más személyek magánéletét érintő tények és szubjektív vélemények közlése.

56. szakasz

Az ülés ideje alatt a tanácsterembe belépő valamennyi személy köteles illedelmesen felöltözni.

A Tanács ülésén nem vehetnek részt, és a tanácsteremben nem tartózkodhatnak alkohol vagy más tudatmódosítók hatása alatt álló személyek.

A Tanács ülésének megtartása alatt a teremben tartózkodó minden személy köteles kikapcsolni vagy néma üzemmódba helyezni a mobil telefonját.

57. szakasz

A tanácstag vagy a vita más résztvevőjének felszólalása idején tilos a bekiabálás, illetve a felszólaló egyéb módon való zavarása, valamint minden más tevékenység, amely veszélyezteti a szólásszabadságot.

58. szakasz

A Tanács ülésén a rend zavarásáért a következő intézkedések mondhatók ki: figyelmeztetés, meghatározott napirendi pont kapcsán folytatott vitában a szó megvonása, valamint az ülésről való eltávolítás.

A figyelmeztetésről és a szó megvonásáról az elnöklő dönt.

Az ülésről való eltávolításról az elnöklő javaslatára ülésvezetési záradékkal a Tanács dönt.

A kirótt intézkedést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

59. szakasz

Figyelmeztetést kell intézni ahhoz a felszólalóhoz, aki:

•             az elnöklő engedélye nélkül, az előzetes figyelmeztetése ellenére a szószékhez lép,

•             megkezdi felszólalását, mielőtt szót kért és kapott volna,

•             az elnöklő figyelmezetése ellenére a napirenden nem szereplő kérdésről beszél,

•             félbeszakítja vagy közbeszólásokkal zavarja a felszólalót vagy más módon veszélyezteti a szólásszabadságát,

•             más személyek magánéletére vonatkozó tényeket és véleményeket hoz nyilvánosságra,

•             sértő kifejezéseket használ,

•             egyéb hasonló eljárásokkal illetlenül viselkedik, és megbontja a rendet az ülésen vagy az ügyrend rendelkezéseivel ellentétben jár el.

60. szakasz

A szót attól a felszólalótól kell megvonni, aki előzőleg már figyelmeztetésben részesült, és aki ezek után is az elnöklő figyelmezetése ellenére folytatja a figyelmeztetést kiváltó magatartását.

A felszólaló, akinek esetében kimondták a szó megvonásának intézkedését, köteles halasztás nélkül elhagyni a szószéket, illetve felszólalását haladéktalanul befejezni. Amennyiben ezt nem teszi meg, az elnöklő rövid szünetet rendel el.

61. szakasz

Az ülésről való eltávolítás intézkedése az ülésrend durva megzavarása esetében mondható ki, arra a teremben tartózkodó azon személyre vonatkozóan, aki, miután megvonták tőle a szót, zavarja vagy akadályozza a Tanács munkáját, nem tartja tiszteletben az elnöklő döntését vagy az ügyrend 59. szakaszának értelmében folytatja a sértegetést, valamint az ügyrend által meghatározott egyéb esetekben.

Az ülésről való eltávolítás intézkedése kimondható a tanácsteremben tartózkodó azon személyre vonatkozóan is, akire  előzőleg nem róttak ki más intézkedést és aki, magatartásával közvetlenül veszélyezteti az ülés munkájában résztvevők testi épségét.

Az ülésről való eltávolításról, az elnöklő javaslatára a Tanács vita nélkül dönt.

Az ülésről eltávolított személy köteles azonnal elhagyni az üléstermet.

Amennyiben az illető személy nem hagyja el az üléstermet, az elnöklő szünetet rendel el és utasítja  a Tanács épületében a rend fenntartására meghatalmazott szolgálatot, hogy a kiutasított személyt  távolítsa el az ülésről.

A tanácstag, akire kimondták a Tanács üléséről való eltávolítás intézkedését, az eltávolítás pillanatától kezdve igazolatlanul hiányzónak kell tekinteni.

62. szakasz

Ha az elnöklő az intézkedések kimondásával nem tarthatja fenn a rendet a Tanács ülésén, elrendeli az ülés megszakítását jelen Ügyrend rendelkezéseivel összhangban.

63. szakasz

A Tanács ülésén való rend fenntartásáról szóló rendelkezéseket az ülés során minden teremben tartózkodóra alkalmazni kell.

4. Döntéshozatal

64. szakasz

A Tanács a jelenlevő tanácstagok szavazattöbbségével dönt, kivéve ha az Alapszabály és jelen Ügyrend más rendelkezést nem tartalmaz.

Az elnöklő az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg. Ha a Tanács az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

Ha a Tanács két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatokról ez esetben is külön-külön szavazást kell elrendelni.

a. Nyilvános szavazás

65. szakasz

A Tanács ülésén való szavazás nyilvános, kivéve ha a Tanács másként határoz a jelen Ügyrend rendelkezéseivel összhangban.

A nyilvános szavazáson a tanácstag nyilatkozik az elnöklő által szavazásra bocsájtott javaslat mellett, a javaslat ellen, vagy tartózkodik a szavazástól.

66.. szakasz

A nyilvános szavazás a kézfelemeléssel történik.

Az elnöklő javaslatára a Tanács vita nélkül dönt arról, hogy a szavazás egyes napirendi pontok esetében név szerinti felszólítással történjen.

67. szakasz

A határozat akkor tekintendő meghozottnak, ha a jelenlevő tanácstagok több mint fele, illetve az Alapszabályban, jelen ügyrendben vagy egyéb jogszabályban előírt egyéb többsége mellette szavazott.

A tanácstagok először a javaslat mellett - igennel, azután a javaslat ellen - nemmel majd a döntéshozataltól való tartózkodással szavaznak.

Közvetlenül a szavazás után az elnöklő közli a szavazás eredményét, számszerűen meghatározva az igen, a nem és a tartózkodó szavazatok számát.

68. szakasz

Ha a Tanács a név szerinti felszólítással történő szavazás mellett dönt a jelen ügyrend rendelkezéseivel összhangban, a Tanács jegyzője családnevük kezdőbetűjének ábécé sorrendben szólítja a tanácstagokat, és valamennyi felszólított tanácstag kimondja, hogy az előterjesztés mellett - igennel", "ellene-nemmel" vagy a "tartózkodom"-mal szavaz-e.

A Tanács jegyzője megismétli a szavazatát leadó tanácstag család- és utónevét, szavazatát, vagy megállapítja, hogy nincs jelen, illetve nem kíván szavazni.

A Tanács jegyzője a tanácstagok névsorában szereplő család- és utóneve mellett feljegyzi a tanácstag szavazatát.

b. Titkos szavazás

69. szakasz

A Tanács ülésén a szavazás nyilvános, kivéve, ha a Tanács 10 tanácstag javaslatára eldönti, hogy a szavazás titkos legyen.

A titkos szavazás szavazócédulákon történik.

A titkos szavazásra annyi szavazócédulát kell nyomtatni, ahány tanácstagja van a Tanácsnak.

A szavazó cédulák egyforma nagyságúak, alakúak és színűek, a Tanács pecsétjével vannak hitelesítve.

Minden megismételt szavazásnál a szavazó cédulákat más színben kell nyomtatni.

70. szakasz

Személyi választások és kinevezések alkalmával a szavazó cédulákon a jelölteket a jelölőlistán megállapított sorrend szerint kell feltüntetni. Valamennyi jelölt neve elé sorszámot kell tenni.

A szavazás annak a jelöltnek a neve előtti sorszám bekarikázásával történik, akire a tanácstag szavazatát adja.

Valamennyi tanácstag legfeljebb annyi jelöltre adhatja szavazatát, amennyit választani vagy kinevezni kell, éspedig azon jelöltek között, akinek neve fel van tüntetve a szavazócédulán.

71. szakasz

A titkos szavazás lebonyolítására a Tanács háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ az elnöklő javaslatára a tanácstagok sorából a jelenlevő tanácstagok szavazatának többségével.

72. szakasz

A tanácstagnak oly módon kell kézbesíteni a szavazócédulát, hogy miután előzőleg felszólították, az elnöklő asztalához lép. Az elnöklő átadja a szavazócédulát a tanácstagnak, a Tanács jegyzője pedig a tanácstagok névsorán megjelöli a tanácstag család-és utónevét, hogy a szavazócédulát átadták neki. Az elnöklő a szavazás kezdete előtt meghatározza a szavazás időtartamát.

Amikor a tanácstag kitölti a szavazócédulát, odalép az ellenőrzött szavazóurnához, és bedobja a szavazócédulát.

A szavazás idejének letelte után az elnöklő berekeszti a szavazást.

73. szakasz

Miután a szavazás befejeződött, a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét ugyanabban a helyiségben, amelyben a szavazás történt, éspedig a következő sorrend szerint:

1.            megállapítja az átvett szavazócédulák számát,

2.            megállapítja a fel nem használt szavazócédulák számát, amelyeket külön borítékba kell elhelyezni, majd a borítékot a Tanács bélyegzőjével lepecsételni,

3.            megállapítja a tanácstagok számát, akik átvették a szavazó cédulákat,

4.            felnyitja a szavazóurnát és megszámolja az urnában található szavazócédulákat. Ha megállapítást nyer, hogy az urnában levő szavazócédulák száma nagyobb a szavazatukat leadó tanácstagok számánál, a szavazást meg kell ismételni, a felhasznált szavazó cédulákat pedig külön borítékba kell elhelyezni, majd a borítékot a Tanács bélyegzőjével lepecsételni. Ha megállapítást nyer, hogy a szavazóurnában ugyanannyi vagy kevesebb számú szavazócédula van, mint ahány szavazócédulát átvett tanácstag, folytatni kell az eljárást úgy, hogy az érvénytelen szavazócédulákat külön borítékba kell helyezni, majd a borítékot a Tanács bélyegzőjével lepecsételni,

5.            meg kell állapítani az „igen”, a „nem” és „tartózkodó” szavazatok számát, illetve azon szavazatok számát, amelyet a jelöltek egyenként kaptak.

74. szakasz

Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, érvénytelen szavazó cédulának kell tekinteni a kitöltetlen szavazócédulát és az olyan szavazócédulát, amelyről nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a szavazat tartalmát.

A választásról vagy kinevezésről szóló szavazásnál érvénytelen szavazócédulának tekintendő az a szavazócédula is, amelyen több jelölt lett bekarikázva, mint amennyit választani kell.

75. szakasz

A szavazatszámláló bizottság rangidős tagja megállapítja és közzéteszi a szavazás eredményeit, amelyek a következő adatokat tartalmazzák:

•             az átvett szavazócédulák számát,

•             a felhasználatlan szavazócédulák számát,

•             a tanácstagok számát, akik átvették a szavazócédulát,

•             a felhasznált szavazócédulák számát,

•             az érvénytelen szavazócédulák számát,

•             az érvényes szavazócédulák számát,

•             az "igen","nem" és „tartózkodó”szavazatok számát, illetve, ha a választások vagy kinevezések alkalmával ugyanazon tisztségre több jelöltről kell szavazni, az egyes jelöltek megszerzett szavazatainak számát.

A szavazás eredményének közzététele tartalmazza azt a megállapítást is, hogy a javaslatot a Tanács megszavazta-e.

5. Jegyzőkönyv

76. szakasz

A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent tanácstagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, az esetlegesen kirótt rendfenntartó intézkedéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A Tanács üléseinek jegyzőkönyvét a Tanács elnöke és a jegyző írja alá.

A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Tanács előterjesztéseibe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Tanács tagjai vagy más felszólalók a Tanács elnökénél írásban vagy a következő ülésen szóban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, ha annak tartalma a megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal.

Az előző ülésre vonatkozó jegyzőkönyv a Tanács soron következő ülésén, lehetőség szerint, elfogadásra kerül.

6.       Képviselői kérdés

77. szakasz

A tanácstag a Tanács ülésén a Tanács elnökétől, a Közigazgatási Hivatal elnökétől és tanácsosától, a jegyzőtől, valamint az állandó bizottság elnökétől a napirendi pontok megvitatását követően írásban vagy szóban a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

Az írásban benyújtott kérdésnek tartalmaznia kell:

a)      a tanácstag nevét,

b)      azt a személyt, akihez a kérdés irányul,

c)       a kérdés tárgyát.

A jegyző biztosítja a kérdés nyilvántartásba-vételét és a címzetthez történő időbeni eljuttatását.

A tanácstagok által feltett képviselői kérdésekre a válaszok a Tanács hivatalos honlapján kerülnek megjelentetésre, illetve a kérdező részére írásos formában postai úton is kikézbesítésre kerülnek az előlátott határidőben.

IV. A TANÁCS ÜLÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

78. szakasz

A Tanács és munkatestületeinek ülései nyilvánosak.

A Tanács üléseiről indokolt esetben kizárható a nyilvánosság, ha legalább tíz tanácstag javaslatára, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával a napirend elfogadása előtt így dönt a Tanács. 

A javaslatot meg kell indokolni, a javaslatról pedig a Tanács vita nélkül dönt.

Az elnöklő tájékoztatja a nyilvánosságot a zárt ülés megtartásáról és azokról a határozatokról, amelyeket a Tanács a zárt ülésen elfogadott.

79. szakasz

A nyilvánosság teljesebb körű tájékoztatása érdekében az elnöklő közzé teheti a napirendi pont javaslatokat az előterjesztésekkel együtt az ülés megkezdése előtt.

80. szakasz

A média képviselői jelen lehetnek a Tanács és munkatestületeinek ülésein.

Az elektronikus média élőben közvetítheti a Tanács ülését, illetve utólag felvételről sugározhatja az ülésről készült felvételt.

A média képviselőinek, lehetőség szerint, biztosítani kell a szükséges feltételeket a Tanács üléseinek figyelemmel kíséréséhez.

81. szakasz

A médiának szánt hivatalos közleményeket a Közigazgatási Hivatal állítja össze.

V. A TANÁCS MUNKATESTÜLETEINEK MŰKÖDÉSE

1. A Tanács bizottságainak működése

82. szakasz

A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - távollétében az alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a Tanács elnökének, vagy a tagjai egyharmadának indítványára össze kell hívni.

A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak.

A bizottság ülésére meg kell hívni a Tanács elnökét, alelnökeit, a Közigazgatási Hivatal elnökét és illetékes tanácsosát, illetve a tárgyalt ügyben érintett más érdekelteket. A bizottság elnöke az ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

83. szakasz

A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.

A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Tanács és a Közigazgatási Hivatal által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni.

A bizottság határozatképes, ha elnöke - távollétében alelnöke - és tagjainak többsége jelen van.

A bizottság döntéseit a jelen lévő tagjai többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök - távollétében az alelnök - szavazata dönt.

A bizottság saját Ügyrendében szabályozhatja az elektronikus szavazás lehetőségét.

A bizottság ügydöntő határozatot a Tanács által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hozhat.

84. szakasz

A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A határozatot 8 napon belül meg kell küldeni a Tanács és a Közigazgatási Hivatal elnökének.

A bizottság határozatképtelenségét is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

85. szakasz

A bizottságok a jelen Ügyrend keretei között a működésük részletes szabályait tartalmazó külön ügyrendet is elfogadhatnak.

2. A tanács konzultatív testületeinek a működése

86. szakasz

A Tanács konzultatív testületeinek működését saját Ügyrendjük szabályozza jelen Ügyrenddel összhangban.

 

VI. A TANÁCS AKTUSAINAK EREDETI PÉLDÁNYA ÉS KÖZZÉTÉTELE

87. szakasz

A Tanács által meghozott aktus eredeti példányát a Tanács elnöke és jegyzője írja alá, és Tanács pecsétjével hitelesítik.

Az eredeti példány az aktusnak a Tanács ülésén elfogadott szövege.

A Tanács aktusának eredeti példányát a Tanács Közigazgatási Hivatalában kell őrizni.

Az eredeti példány kidolgozásáról, lepecsételéséről, őrzéséről és nyilvántartásáról a Tanács jegyzője gondoskodik.

88. szakasz

A Tanács által meghozott aktusokat közzé kell tenni a Tanács hivatalos honlapján a meghozatalukat követő 3 munkanapon belül.

A Tanács aktusai közzétételük napján lépnek hatályba, kivéve ha az aktusban másként nem határoztak.

VII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

89. szakasz

90. szakasz

Jelen Ügyrend az elfogadásának napján lép hatályba.

Jelen Ügyrend hatályba lépésével hatályát veszti a Tanács eddigi Ügyrendje (elfogadva 2010. július 3-án, 13/2010. iratszám alatt).

 

 

 

 MAGYAR NEMZETI TANÁCS

 Szabadka, Ago Mamužić u 11./II.

Iratszám: _H/5/2012_

Kelt: _2012. március 29-én__

 

 

 

ifj. dr. Korhecz Tamás, elnök                                                                     

Várkonyi Zsolt, jegyző