Készül a civilstratégia

A vajdasági magyar civilszektor működtetésére és fejlesztésére stratégiát dolgoz ki a civilszervezetek bevonásával a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testülete. A stratégiakidolgozásnak első lépéseként a civilszervezetek írásban fogalmazhatják meg azokat az észrevételeiket és gondjaikat, amelyek működésük során felmerülnek.

Ezek az információk adják majd meg a stratégia keretét – tudtuk meg dr. Zsoldos Ferenctől, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől, a Civil Konzultatív Testület elnökétől. A stratégia kidolgozásának első rendezvényére szombaton került sor Szabadkán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség harmadik közgyűlésén, ugyanis éppen ez a szervezet volt az, amelyik ennek a stratégiának a kidolgozását kezdeményezte.

Dr. Zsoldos Ferenc rámutatott: a magyar oktatási stratégia már elkészült, a médiastratégia elkészítése az utolsó fázisában van. Több stratégia kidolgozásán is dolgoznak.

– Erre nem azért van szükség, mert a stratégiakidolgozás most divat, hanem azért, mert az elmúlt húsz évnek szerintem az volt az egyik legnagyobb hiányossága, hogy ad hoc jelleggel és nem stratégiában gondolkodtunk. Jelenleg három stratégia készül párhuzamosan: a kulturális, az ifjúsági és a civil-. Persze vannak átfedések, és természetesen odafigyelünk majd arra az MNT-n belül, hogy koherens dolgokat alkossunk, ne legyenek egymásnak ellentmondó dolgok – mutatott rá dr. Zsoldos Ferenc, majd hozzátette: nemrégiben a Civil Konzultatív Testület elfogadott egy menetrendet arról, hogy miként kellene kidolgoznunk a civilstratégiát, ami a tervek szerint 2012 márciusa táján készül el. Nyár folyamán a stratégia alapjait fogalmazzák meg, és csak ősszel szövegezik meg ténylegesen, amikor az elképzelések szerint a Regionális Tudományos Társaság végzi majd el a szakmai munkát. Az elkövetkező időszakban mintegy 20 szakmai tanácskozásra kerül sor, több helyszínen, hogy minél több szervezet elmondhassa véleményét, megjegyzéseit.

– Minden civilszervezetet szeretnénk megkérdezni. Főként arra számítunk, hogy a nagyobb ernyőszervezetek elkészítik vitaindító gondolataikat, amelyeket bárki elolvashat majd az MNT honlapján. Egyelőre a civilstratégia nyitott könyv, ami elképzeléseink szerint a civilszférának megfelelően alulról építkezik – mutatott rá az MNT alelnöke. Megtudtuk: az egész folyamatnak egyik fontos állomása a civilszervezetek kataszterének elkészítése, nincs ugyanis pontos adat arról, hogy hány vajdasági magyar szervezet működik. Ezzel a Szekeres László Alapítványt szeretnék megbízni.

A Vajdasági Magyar Civil Szövetség közgyűlésén a stratégia hallatán számos ötlet, kétely felmerült a jelenlevők körében. Többen a támogatási rendszer kidolgozására, a civilszervezetek ésszerűbb működésének lehetőségeire hívták fel a figyelmet, illetve többen a szakmaiság, valamint a szakértelem jelentőségére is rámutattak. Habár egyes pontokban a felszólalók között voltak eltérések, abban mindannyian megegyeztek, hogy szükség van a stratégia kidolgozására.

A Vajdasági Magyar Civil Szövetség (Cisz) közgyűlésének új elnökséget választottak, mert Miskolczi József elnök összeférhetetlenségre hivatkozva lemondott tisztségéről, miután a Szekeres László Alapítvány kuratóriumi tagjává választották. Helyére Béres Zoltán okleveles számtantanár került.

Miskolczi Józsefaz elnökváltás előtt összegezte a Cisz működésének elmúlt két évét. Rámutatott: a szervezet még mindig útkereső fázisban van, ám az elmúlt két évben számos eredménnyel büszkélkedhetnek. Mint kiemelte, már az is eredmény, hogy mintegy 50 civilszervezet társult hozzájuk.

– Amikor az MNT-választásra készültek, akkor mi, civilek is szívvel-lélekkel odaálltunk az intézmény mögé; ennek meg is lett az eredménye. Az MNT ezután komolyan vett minket, megalakította a Civil Konzultatív Testületét, amelyben 18-19 civilszervezet képviselteti magát. Fontos stratégia kérdésekkel foglalkozott ezután az MNT, olyanokkal, amiket addig nem tudtunk érvényesíteni, mint a pályáztatási rendszer demokratikusabbá tétele. Indítványoztuk, hogy csak azok kapjanak támogatást a magyarországi forrásokból, akik vajdasági magyarok – mutatott rá a volt elnök. Azt is kiemelte, hogy bár a civilszervezet nem lehet meg a politikum nélkül, és szükség van arra, hogy tartsák a kapcsolatot a politikummal, hiszen a pénz elsősorban abból a körből érkezik, mégis meg kell őriznie szellemi függetlenségét.

– Nagyon sok politikus azt tudja a civilszféráról, hogy tagjai azok, akik a pénzt kérik, de nem tudják, mi lesz azzal a pénzzel, és nagyon sok civilszférában működő ember azt gondolja a politikusokról, hogy ők azok, akik soha nem adnak pénzt. Ez a hozzáállás változhatna, ha megismernénk egymást – fűzte hozzá Béres Zoltán, majd reagálva új pozíciójának feladataira, elmondta: – A szövetségben ez alatt az idő alatt már egy nagy munkát elvégeztek. Ezt kell folytatni. Alapjában véve szegényedő helyzetben van a civilszféra, egy kimagasló eredmény néha megmutatkozik, de alapvetően tartós, hosszú munkára nagyon nehéz ilyen körülmények között berendezkedni – mutatott rá az alapvető problémára a civilszférában.