Milyen módon szavaznak a külhoniak?
A külföldön történő szavazásról tartottak értekezletet a magyar fővárosban
„Úgy gondoljuk, hogy a határon túli magyarok számára egy szavazati jogot kell biztosítani, amelyet a pártok országos listái közül valamelyikre adhatnak le. Ezt megelőzően regisztráltatni kellene magukat azoknak a külföldön élő magyar állampolgároknak, akik szeretnének részt venni a választásokon. A szavazás módjáról is dönteni kell. Két, egymást talán nem kizáró megoldást tartok elképzelhetőnek: a személyes szavazatleadást a külképviseleteken és a levél útján történő voksolás lehetőségét” – jelentette ki Áder János, az Európai Parlament fideszes képviselője azokról a tervekről, amelyek lehetővé tennék, hogy a magyarországi parlamenti választásokon a külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhassanak.
A politikus minderről azon a konferencián beszélt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem a Külügyminisztérium támogatásával tartott pénteken Budapesten, s amely A határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviselete – A külföldön történő szavazás, példák és kihívások címet viselte.
Áder János azt is elmondta: amennyiben valóban lehetővé válna a levél útján történő szavazás, akkor minden szempontból garantálni kell, hogy az esetleges visszaéléseknek még a gyanúját is el lehessen kerülni. A politikus beszélt arról is: az EU 27 tagországából 24 biztosítja a határain kívül élők számára a szavazati jogot, ennek azonban különböző módozatai ismertek. Emlékeztetett: a Velencei Bizottság a közelmúltban tett közzé egy jelentést, amely felkéri az európai államokat, hogy tegyék lehetővé a külföldön élő állampolgárok számára a választási eljárásban való részvételt.
A konferencia szervezői hangsúlyozták: az új magyar választójogi törvény elfogadása és a határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviselete a magyar kormány prioritása. A törvényalkotási folyamat során kiemelten fontos a választójogi kérdésekben jártas, nemzetközileg elismert szakértők nézeteinek megismerése. Emiatt tartották fontosnak összehívni a tanácskozást. A konferenciát Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg, aki beszédében először emlékeztetett arra, hogy Magyarország soha nem tagadta a kettős állampolgárság intézményét, de a kedvezményes állampolgárság megszerzését a külföldön élő, magukat magyarnak valló polgárok számára csak tavaly tette lehetővé. Kiemelte: új választójogi törvényt kell az országnak meghoznia, amelynek szabályozni kell a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét és a külföldön élő magyarok szavazati jogának rendezését is.
A konferencián Trócsányi László nagykövet, aki egyúttal a Velencei Bizottság témával kapcsolatos raportőre is volt, ismertette e testület legfrissebb ajánlását, amely a külföldön történő szavazásról szól. Görög, francia, portugál, olasz és romániai szakértők is tartottak előadást.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Újabb tendenciák Közép- és Kelet-Európában címmel elsősorban a horvátországi és a szerbiai gyakorlatot ismertette, de az exjugoszláv térség többi államának joggyakorlatát is vázolta. Meglátása szerint Magyarország számára elsősorban Horvátország jelenthet követendő példát, részben a hasonló történelem, részben a hasonló demográfiai adatok miatt; ugyanis Horvátország szavazati joggal bíró polgárainak több mint 10 százaléka külföldön él, s várható, hogy rövidesen Magyarország is eléri ezt az arányt. Elmondta, hogy Horvátországban egy külön választási körzetet hoztak létre a diaszpóra számára, amely választhat és választható is, s amelynek maximalizált számú képviselője lehet a Száborban, amit egyéb választási adatok szabályoznak.
Az előadó szakemberek többsége rámutatott, hogy a választási jog megadása önmagában még nem elégséges, a felmerülő technikai gondokat is orvosolni kell. Ezek közül a legnagyobb a voksolás módjára vonatkozik, ugyanis, ha csak személyesen, külképviseleteken lehet szavazni, az gyakran túl nagy anyagi megterheléssel jár a potenciális szavazók számára, a levélben történő voksolás esetében pedig túl nagy a visszaélések lehetősége. Felhívták a figyelmet, hogy a külföldi állampolgárok választási hajlandósága rendszerint messze alulmúlja az anyaországi arányokat, de arra is: a szavazati jog olyan alapjog, amelyet nem lehet korlátozni olyan tényezőkkel, mint a lakhelyválasztás.