A munka folytatódik

  Beszélgetés Várkonyi Zsolttal, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának elnökével

  Várkonyi Zsoltot, a Magyar Nemzeti Tanács jegyzőjét választották meg a Közigazgatási Hivatal elnökének. Korábban a zentai önkormányzat jegyzője és a Zentai Közművállalat jogásza volt, majd 2008-tól a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet felügyelőbizottságának tagja. A hivatal új elnöke szerint az elmúlt másfél év egyik legfontosabb eredménye az, hogy a magyar közösség részére lehetővé tették az oktatás, a kultúra, a hivatalos nyelv használata és a tájékoztatás területén megállapított jogkörök gyakorlását.
    * A Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén választották meg a Közigazgatási Hivatal élére. Várható-e valamiféle változás a munka menetében?
    - 2010. szeptember elsejétől a hivatalban dolgozom tanácsosi munkakörben. Az MNT történetének az egyik leghosszabb ülésén történt a kinevezésem, mivelhogy ennek a tanácskozásnak két jelentős napirendje volt: a vajdasági magyar kulturális és médiastratégia megvitatása és elfogadása. A tisztség elnyerése nagy elismerés számomra, eddigi munkám értékelése, de nagyobb felelősséget és több munkát is ró rám. A hivatal munkája, némi apróbb változtatások kivételével, a megkezdett úton halad, és nem látom szükségét nagyobb szerkezeti átalakításnak. Az ülésen oktatási kérdések, nevezetesen az oktatási intézmények hálózati rendszerbe szervezésének témája is napirenden szerepelt, a civil kataszter kialakításáról szóló határozattal és az Európa Kollégium alapszabályának módosításával együtt, valamint döntött a Közigazgatási Hivatalban dolgozók számának a növeléséről is.
    * Miért volt szükség újabb munkatársak felvételére?
    - A több mint egyéves munkával leraktuk az alapokat: a 2010. július 30-án elfogadott Alapszabály és a hatályos törvények értelmében kihirdettük, mely intézményeket minősítettünk kiemelt jelentőségűvé, és kezdeményeztük az oktatás és a kultúra területén az egyes intézmények alapítójogainak az átvételét. Eszerint 37 művelődési intézményt nyilvánítottunk kiemelt fontosságúvá, illetve 13 esetben kezdeményeztük az alapítói jogok átvételét. Sajnos csak 4 intézmény esetében fogadták el az illető önkormányzatok képviselő-testületei az adott határozatot, eddig Magyarkanizsán írtuk alá a jogok és kötelezettségek rendezéséről szóló szerződést, illetve a napokban megkötöttük a topolyai Népkönyvtár alapítói jogairól és kötelezettségeiről szóló szerződést is. Az oktatás területén valamivel jobb a helyzet, 10 intézményünk van, melyben teljes egészében magyar nyelven folyik az oktatás, és még 36 oktatási intézményt nyilvánítottunk kiemeltté, továbbá a középiskolák alapítói jogainak átvétele ügyében is kedvező fejleményekről lehet beszámolni. A megsokasodott feladatok megkövetelik, hogy a hivatal bővüljön. Úgy hiszem, hogy megfelelő képzettségű káderállománnyal képesek leszünk megbirkózni a feladatokkal.
    * Mondhatni, hogy az elmúlt másfél évben a Közigazgatási Hivatal erőltetett menetben dolgozott. A jövőben is ilyen ütemben folyik majd a munka?
    - Igen. Tudvalevő, hogy a hivatal az MNT végrehajtó szerve, és az alapvető feladatai közé tartozik valamely jogvita előkészítése, a meghozott döntések végrehajtása, valamint azok ellenőrzése. Az elmúlt csaknem másfél évben havi rendszerességgel folytak az ülések, és a 2011. november 22-ei volt a XVI. rendes ülése a Tanácsnak. Az vitaanyagot a Közigazgatási Hivatal készíti elő, emellett 6 állandó bizottsága és egy civil konzultatív testülete is van. Például a közoktatási bizottság, mely huszonhét ülést tartott, a tájékoztatási bizottság, mely tizenegyet, a kulturális bizottság pedig tizenötöt. Rengeteg véleményezési, javaslattételi, jóváhagyási kérelem érkezik, melyet nem győzne el a tanács, ezért bizonyos hatáskörök, a hatásköri határozatokkal együtt, át lettek ruházva némely bizottságokra.
    * Mit tart az elmúlt időszak legfontosabb eredményének?
    - Próbáltunk érvényt szerezni azoknak a törvényes hatásköröknek, amelyek a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló 2009. évi törvényben foglaltatnak. Igyekszünk a hatályos jogszabályokat betartani, illetve betartatni. Amikor jogsértés történt, akkor állami szervekhez, bíróságokhoz, a tartományi ombudsmanhoz, polgári jogvédőhöz fordultunk, és 13 közigazgatási pert megnyertünk, sajnos mindegyiket Zenta esetében. Négy eljárás még folyamatban van, de reméljük, hogy ezekben a tárgyakban is javunkra szóló döntés születik. Eredménynek tartom, hogy ez a hivatal felállt, tudott élni hatásköreivel, és úgymond mintaként szolgálhat a többi nemzeti tanács számára. A magyar közösség számára érvényt tudtunk szerezni az oktatás, a kultúra, a hivatalos nyelv használata és a tájékoztatás területén gyakorolható jogköröknek.
    * Jogászként hogyan ítéli meg: foghíjas-e a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény gyakorlati alkalmazása?
    - Mint minden új dologhoz, úgy a jogkörgyakorlás bejáródásához is idő kell. Sajnos a jogszabályok között voltak és vannak ellentmondások. Például az oktatási kerettörvényben a köztársasági képviselőink javaslatára megszüntették ezeket az ellentmondásokat, de például a kultúráról szóló törvény továbbra is ellentmond a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek. Mindez megnehezíti a gyakorlati alkalmazását, de mindinkább tapasztaljuk az intézmények és egyének kedvező hozzáállását a Tanács és a hivatal munkájához.
    * A Közigazgatási Hivatal javaslatokat terjeszt elő, végrehajtja őket, mindazonáltal gyakran külső szakértőket alkalmaz, szervezetekkel működik együtt.
    - Az MNT-re és a hivatal munkájára jellemző a stratégiai tervezés, a távlatokban való gondolkodás. Nem ad hoc működünk, hanem tervezett döntéshozatali forma által, az előre meghatározott célok és irányvonalak mentén. A stratégiák elkészítésébe például az adott területek nagyon széles szakemberrétege is be lett kapcsolva, és elfogadásuk előtt több szakmai fórumon kerültek megvitatásra.
    * A hivatal számára jelenleg mi a legfontosabb feladat?
    - Készülünk a decemberi ülésre, reményeink szerint elfogadásra kerül többek között az MNT következő évi munkaterve, költségvetése, és nagyon fontos, hogy a negyedik stratégiánk - a hivatalos nyelv használatáról szóló - is napirenden legyen. Úgy hiszem, lesz munka bőven, hiszen az idén elfogadott tervek végrehajtása csak most következik.