Közösségépítő civil szervezetek
A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Civil Szövetség csütörtökön A vajdasági magyar civil stratégia eredményeinek ismertetése címmel a szabadkai Magyar Házban közös konferenciát tartott a civil szervezetek képviselőinek. A nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényt dr. Latorczai Csaba, az emberi erőforrások minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
– Eddigi közös és egymástól függetlenül elért eredményeink, az itteni civil központok szolgáltatásainak nyújtása során szerzett tapasztalatok segítenek meghatározni az irányt, amerre haladni szükséges és érdemes a vajdasági civil szektor segítése, fejlesztése és nem utolsósorban összefogása érdekében – mondta a helyettes államtitkár.
Kiemelte, hogy a külhoni és az anyaországi civil szervezetek együttműködése nem valósulhat meg információ hiányában, ezért is tartotta a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság elengedhetetlennek, hogy az általuk működtetett civil információs (www.civil.info.hu) portálon lehetőséget biztosítsanak a külhoni magyar civil szervezeteknek a regisztrálásra.
Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (CISZ) elnöke a délvidéki civil szférával kapcsolatos 2008-as kutatási eredményeket ismertette, amelyek szerint a vajdasági magyar civil szervezetek nagy része támogatásfüggő, a kisebb civil szervezetek kiszorulnak a pályázati forrásokból, emellett kedvezőtlen adózási rendszerrel szembesülnek, nagy az egymás közötti bizalomhiány, a képzett szakembereket nem tudják megtartani és az ifjúság sincs kellőképpen képviselve, de hiányzik a szervezettség is. Béres szerint ezen problémák nagy része ma is él, majd elmondta azt is, a vajdasági civil stratégia elkészítésekor felmerült gondolat annak a rámutatására, hogy a civil szervezetek közösségszervező ereje csökkentheti az elvándorlási hajlamot.
Ezt követően a négy civil központ beszámolója következet, amelyet Talpai Sándor, a kisoroszi Torontál Magyar Művelődési és Ifjúsági Központ elnöke, Nádi Karolina, a zentai Ci-FI Központ munkatársa, Béres Zoltán, a szabadkai CISZ elnöke és Péter István, a doroszlói Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért civil szervezet elnöke ismertetett. Talpai Sándor többek között szólt arról is, hogy a szórvány települések civil szervezetei milyen gondokkal küszködnek, hozzátéve, hogy minél kevesebben vannak, annál erősebbnek érzik magukat, míg Péter István elmondta, hogy a civil szervezeteket segítő és összefogó Dunatáj létrehozását négy nyugat-bácskai falu érezte szükségesnek.
– A magyar lakosság 20 százaléka vesz részt a civil szervezetek munkájában, ami több mint az európai átlag. Ám nem azért, mert annyira szeretnének szemetet szedni, hanem mert így élhetik meg a közösségi létet – mondta Péter István
Losoncz Dávid és Harmath Éva a jogi, valamint a pénzügyi tanácsadás során szerzett tapasztalatokról beszéltek, kiemelve, hogy nem az a cél, hogy a civil szervezetek helyett végezzék el a munkát, hanem, hogy közösen tegyék azt meg, így nevelve ki jogi kérdések megoldására a civil szervezeteket. Végezetül Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének elnöke és Stausz Edina, a CISZ munkatársa a Pályázati Alapismeretek, valamint az Elszámolási Kisokos című kiadványokat mutatták be. Mint azt Zsoldos megjegyezte, a kiadványok a délvidéki civil kiskönyvtár első kiadványai, és olyan gyakorlati témákat dolgoznak fel benne, amelyek nagyban megkönnyíthetik a civil szervezetek életét. Ugyanakkor bemutatásra került a csütörtökön publikussá tett Délvidéki Civil Portál (www.civilprtal.rs), amelyen a civil szervezetek tájékozódhatnak az aktuális pályázatokról, segítséget kérhetnek, bemutatkozhatnak, kapcsolatot építhetnek másokkal, valamint értesülhetnek a civil hírekről.
Diósi Árpád