Többszörösen megéri költeni az oktatásra

Egy aktuális felmérésből kiderült: Az MNT ösztöndíjprogramjának köszönhetően erősödik a vajdasági magyarsághoz való tartozás érzése

0

A Magyar Nemzeti Tanács székházában tegnap megtartott sajtótájékoztatón Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke röviden ismertette a június 5. és 7. között a palicsi Kisvendéglőben megtartandó hagyományos jogi tanácskozás részleteit. A tanácskozás témája idén a területi és nem területi autonómia. A társszervező az Union Egyetem kötelékébe tartozó Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara. A rendezvény tizenhárom éves múltra tekint vissza. Korhecz kiemelte: ez alatt az idő alatt a tanácskozás sokat változott.

– Az igaz, hogy bizonyos meghívott vendégek mind a tizenhárom évben jelen voltak a konferencián, ám kezdetben a tanácskozás fő szervezője a tartományi kisebbségügyi titkárság volt. A tanácskozáson kezdetben elsősorban szaknyelvi kérdésekkel foglalkoztak. A magyar jogi-közigazgatási szaknyelv továbbfejlesztése volt a cél. Az elmúlt években, amióta én vezetem az MNT-t, a szervezés a mi hatáskörünkbe került át. Az is lényegbeli változás, hogy mostanra inkább tudományos jellegű tanácskozásról van szó. A szaknyelvi kérdések témájában külön képzéseket, konferenciákat szervezünk a fordítóknak. A jogtudományi jelleg tehát egyre kifejezettebbé vált, ezt tükrözi a program és a meghívók is. Olyan magyarországi és szerbiai jogászok, egyetemi oktatók az előadók, akik magyar nyelven érdekes jogtudományi témákról értekeznek. A közönség struktúrája szinte változatlan, idén is elsősorban jogászokra számítunk, azokra, akik az igazságügyben, vagy a közigazgatás különböző szintjein dolgoznak. Idén egy igencsak aktuális témát választottunk a konferencia témájául – mondta Korhecz.

Be kell vallanom, hogy elsősorban a Szerbiai Alkotmánybíróság három, az utóbbi időben hozott döntése adta az ötletet a témához. Ez az autonómia, az önkormányzás, a kisebbségi autonómia témaköre. A Szerbiai Alkotmánybíróság Vajdaság autonómiájához kapcsolódóan két, nagy horderejű döntést hozott, először a hatáskörökről szóló törvény, majd a statútum kapcsán, ezt követően pedig a nemzeti tanácsokról szóló törvényről. Részben ezeket a döntéseket kívánjuk a jogtudomány szempontjából értékelni, megvitatni, másrészt pedig nemzetközi kitekintést is szeretnénk adni ebben a témában – foglalta össze Korhecz.

A folytatásban az MNT felsőoktatási ösztöndíjrendszeréről volt szó. Korhecz emlékeztetett, hogy az MNT idén fogja negyedszerre kiírni felsőoktatási ösztöndíjpályázatát. Ebben a pillanatban az MNT-nek több mint ezer ösztöndíjasa van. A következő pályázati felhívással kapcsolatban Korhecz elmondta: most készítik elő a vonatkozó határozatot, amelyben bizonyos módosításokat ejtenek meg annak érdekében, hogy a szakpolitikai célokat minél sikeresebben valósíthassák meg.

Ez az egyik oka annak, hogy az MNT egy szakmai-tudományos felmérés elkészítésére kérte Ágyas Réka szociológust. A felméréssel azt kívánták kideríteni, hogy miként élik meg az MNT ösztöndíjprogramját azok, akik ösztöndíjasok, azok, akik időközben elveszítették az ösztöndíjat, valamint azok, akik nem jutottak hozzá. Mint azt Korhecz megjegyezte: szerették volna kideríteni, hogy a meghirdetett célok megvalósuló félben vannak-e. A kutatás több mint ezer személy megkérdezésével készült. Sok szempontból beigazolódott a tézis, hogy az ösztöndíjprogramnak köszönhetően olyan fiatalokat indíthatnak el a felsőoktatás útján, akik enélkül nem tanulhatnának tovább, emelte ki Korhecz. Azok is sokan vannak, akik emiatt maradtak Szerbiában: a megkérdezettek legtöbbje azt mondta, itt képzelik el jövőjüket, itt szeretnének érvényesülni. Korhecz szerint ennek alapján megállapíthatjuk: érdemes volt belekezdeni ebbe a roppant drága programba.

A továbbiakban Ágyas Réka ismertette a felmérést. A megkérdezettek 61 százaléka azt mondta: ha nem nyerte volna el az ösztöndíjat, akkor nem tudott volna egyetemre, főiskolára járni, mivel szülei nem tudták volna ezt pénzelni. Tizenöt százalékuk azt vallja: Magyarországon szerettek volna továbbtanulni, ám az MNT ösztöndíjának hatására úgy döntöttek, inkább itthon maradnak, 31,5 százalékuk pedig azt mondta, az alapképzést követően Szerbiában szeretnének továbbtanulni. Az is érdekes, hogy azok körében, akik elestek az MNT ösztöndíjától, sokkal többen vannak azok, akiket foglalkoztat a kivándorlás lehetősége.

– Az ösztöndíjprogram egyik legfontosabb célkitűzése azoknak a céltudatos szakembereknek a kinevelése, akik magyarként Vajdaságban érvényesülhetnek. Elsősorban a művészetekhez, a természettudományokhoz és a technológiához kapcsolódó szakokon tanuló megkérdezettek többsége mondta azt, hogy az MNT ösztöndíjának hatására erősödött fel benne az érzés, hogy Vajdaságban kíván érvényesülni. Itt látszik, hogy kezd megvalósulni az a célkitűzés, hogy az ösztöndíjprogramnak köszönhetően erősödjön a vajdasági magyarsághoz való tartozás érzése – fogalmazott Ágyas.

EZER ÖSZTÖNDÍJAS

Újságírói kérdésre válaszolva Korhecz elmondta, hogy az ösztöndíjprogram költségvetése idén érte el azt a szintet, amelyet követően már nem fog növekedni, ez pedig nagyjából évi 2 millió euró. Ez az összeg azért nem emelkedik annak ellenére sem, hogy idén is új ösztöndíjasai lesznek az MNT-nek, mert az első generáció diplomázni fog. A mostani ösztöndíjasok között sokan vannak azok, akik hároméves képzésben vesznek részt, ők idén diplomáznak. A legtöbb új ösztöndíjas a helyükre érkezik, magyarázta Korhecz, valamint hozzátette, hogy a tavalyi szigorítás miatt nem minden ösztöndíjas őrzi meg automatikusan ösztöndíját: az, aki nem hiányszakon tanul, vagy nem valósít meg különösen magas tanulmányi átlagot, vagy nincsenek szociális gondjai, az nem kapja meg automatikusan az ösztöndíjat azzal, hogy beírja a következő évet. Vagyis valószínű, hogy az MNT-nek folyamatosan nagyjából ezer ösztöndíjasa lesz.

– Ami a feltételek változását illeti, az eddigiekhez képest még szigorúbban a hiányszakmákra és az egyetemi képzésre próbáljuk helyezni a hangsúlyt. Az elmúlt években abban a vonatkozásban nem sikerült hatnunk a hallgatókra, hogy azt az egyetemet válasszák, amelynek diplomájával a legegyszerűbben helyezkedhetnek el. Ezért idén maximálisan korlátozni fogjuk, hogy hányan jelentkezhetnek az úgynevezett tömegszakokra. Az is változás, hogy idén két körben fogjuk kiírni a pályázati felhívást: az elsőt júliusban, a másodikat pedig szeptemberben – magyarázta Korhecz.

Pesevszki Evelyn