Mindössze 1940 elsős diák a magyar tagozatokon

Vajdaságban 78 olyan általános iskola van, amelyben magyar tagozat is működik. Ezekben az intézményekben 2135 magyar nyolcadikos tanuló van, és csaknem 200-zal kevesebben indulnak szeptemberben a magyar tagozatokon első osztályba. Ez tegnap azon a szabadkai megbeszélésen hangzott el, amelyen 38 vajdasági általános iskola igazgatójával, munkatársával találkozott dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának vezetője és Soós Mihály, a nemzeti tanács oktatási kérdésekkel megbízott hivatalnoka.

Néhány hete még rosszabb volt a fent említett beiratkozási mutató, de mint Joó Horti Lívia fogalmazott, az iskolák dolgozói, valamint aktivistáik szórványban kifejtett tevékenységének köszönhetően sikerült elérni, hogy eddig 1940 óvodást írattak be magyar első osztályba. A vegyes házasságokban született gyerekek szüleit fontos érvekkel meggyőzni, hogy a magyar osztály mellett döntsenek. A fogyatkozó diáklétszámot jelzi az az adat, hogy Szabadkán 64-gyel kevesebb magyar gyerek indul első osztályba, mint tavaly, s Zentán, Magyarkanizsán, Kishegyesen is megcsappant az elsőbe indulók száma.

Korhecz Tamás kiemelte, hogy az MNT az anyanyelvű oktatás érdekében szorosabbra szeretné fűzni az együttműködést az iskolákkal, s olyan intézményként kíván működni, amelyhez bizalommal lehet fordulni a magyar oktatással kapcsolatos problémákkal. Reméli, hogy a nyáron befejeződik a kijelölt iskolák társalapítói jogának átvétele. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekben kisebb a magyar diákok létszáma, nem foglalkozik az MNT.

Joó Horti Lívia arra kérte az iskolák képviselőit, biztassák a nyolcadikosokat, hogy minél nagyobb arányban tanuljanak tovább négyéves középiskolákban, mert ez jelenti számukra a nagyobb érvényesülési lehetőséget. Az MNT oktatási bizottságának elnöke a négyéves szakok mellett érvelve megemlítette, hogy a Szabadkán munkahelyet nyitó nyugat-európai cégek négyéves középiskolai végzettségű munkatársakat alkalmaztak, a hároméves szakokat végzettek nem jöhettek számításba. A magyar fiatalok sajnos alulképzettek a többségi nemzet tagjaihoz képest: nagyobb arányban iratkoznak hároméves középiskolai szakokra, kevesebben tanulnak a felsőoktatásban, és ezen belül is többen választják a főiskolai tanulmányokat, mint az egyetemieket. Sőt, a magyar diákok közül többen nem tanulnak tovább nyolcadik után, mint szerb ajkú társaik.

Mint az egyik iskolaigazgatótól hallottuk, sok család anyagi megfontolásból dönt úgy, hogy a gyerek nyolcadik után ne tanuljon tovább, inkább menjen el az ócskapiacra árusnak. Joó Horti Líviaelmondta: a nemzeti tanács az egyetemistáknak folyósított ösztöndíjakkal tehermentesíti a diáksegélyező egyesületeket, úgyhogy ez utóbbiak az eddiginél több középiskolást tudnak majd anyagilag segíteni. Hozzátette: a tervek szerint az MNT 2,5 millió dináros keretet hoz majd létre, a közoktatási intézmények pályázhatnak didaktikai eszközökre, szakmai továbbképzésre, versenyek szervezésére stb.