A hatékonyabb, színvonalasabb, versenyképesebb oktatásért

Ősztől akkreditált pedagógus-továbbképzéseket indít a Magyar Nemzeti Tanács – A PISA-eredmények alapján hatékony oktatáspolitikai lépések tehetők – hangzott el az MNT által szervezett tegnapi konferencián

– A Magyar Nemzeti Tanács oktatási stratégiájának kiemelt célja a magyar nyelvű közoktatás minőségének, színvonalának, versenyképességének növelése. E közösségnek akkor van jövője, ha nemcsak nyelvében, szellemiségében, tartalmában, közösségmegtartó erejében magyar, hanem versenyképes is. Olyan színvonalú, amely vonzóvá teszi a magyar nyelvű iskolákat a magyar szülők és a nem magyar ajkú lakosok egy része számára is. Ezen az úton kell oktatásunkat fejleszteni, versenyképességét, az oklevelet szerzettek munkaerő-piaci helyzetét javítani – mondta egyebek között dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Az oktatás hatékonyságának fejlesztési lehetőségei a Vajdaságban, a PISA-kutatás szerepe az oktatás fejlesztésében elnevezésű, tegnap Szabadkán megrendezett konferencián, amelyen 50 vajdasági iskola mintegy 130 képviselője vett részt.

Mint Korhecz Tamás kiemelte: a PISA-kutatások nagy biztonsággal tudják visszaigazolni a képzés színvonalát, nagyon jó alapul szolgál, hogy összevessük a saját képzésünket a szerb tannyelvű oktatásnak és az európai országok oktatásának a minőségével. A 2009-es PISA-eredmények azt bizonyítják, a vajdasági magyar oktatás minősége lemarad az európai országok átlagától, viszont Szerbiában a diákok szövegértése terén átlagon felül van. Tehát, helyi szinten nincs ok az elkeseredésre, ám nemzetközi kitekintésben van mit ledolgoznunk.
– E konferencia annak a folyamatnak a bevezetőjeként, gyújtózsinórjaként szolgálhat, amelyben az MNT felvállalja, hogy mérhető módon javít az oktatás minőségén. Ez az összejövetel meghatározhatja a cselekvés lehetséges irányait. A következő tanévtől olyan akkreditált pedagógus-továbbképzéseket szervezünk, amelyek arra összpontosítanak, hogyan lehet mérhető módon javítani az oktatási eredményeken. A képzési rendszer beindításában a pedagógusok továbbképzésével már most is foglalkozó szervezetekre, a magyarországi szakemberek segítségére is számítunk. Illúziónk ne legyen, pluszmunka, erőfeszítés nélkül nem tudunk az eredményeken javítani, mindenkinek ki kell vennie a részét e munkából – hangsúlyozta Korhecz Tamás.
Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának az elnöke egyebek között elmondta, Vajdaságban 152 intézményben folyik magyar nyelvű oktatás. Amivel szembe kell néznünk, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése. Az MNT beiratkozási kampánya révén szólítja meg a szülőket, hogy minél többen írassák magyar osztályba gyermeküket. Sikerként könyvelhető el, hogy habár tavaly 1827-en jártak magyar iskolai előkészítőbe, 1950 gyereket írattak be magyar első osztályba. S növekedett a négyéves középiskolai oktatásban részt vevő diákok aránya, ami fontos, hisz például a külföldről bejövő vállalatok legalább 4 éves középiskolai végzettséget követelnek meg azoktól, akiket alkalmaznak.
A tegnapi konferencián neves magyarországi PISA-kutatók előadását hallgatták meg a részvevők. Mint ismeretes, a PISA alkalmazásképes tudást mér, azt vizsgálja, a 15 évesek milyen mértékben képesek felhasználni tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldásában. Fő mérési területek: szövegértés, matematikai és természettudományi műveltség. A PISA értékes, érvényes összehasonlító adatokat közöl az egyes országok oktatási rendszerének eredményességéről, hatékonyságáról.
Ostorics László, a magyar Oktatási Hivatal mérési referense a PISA-vizsgálat jellemzőiről beszélt, az eddigi PISA-felmérések magyarországi és a szerbiai eredményeiről is hallhattunk. A most, 2012 tavaszán 65 országban végzett tesztelés eredményei másfél év múlva kerülnek nyilvánosságra. Magyarország 2000-től minden egyes felmérésen a korábbinál magasabb helyezést, pontszámot ért el. Az eredmények növekedéséhez hozzájárul a 2001-es országos kompetenciamérés, amely megismertette a tanárokat, diákokat a PISA-felmérésen is használatos feladattípusokkal, valamint a 2005-ös érettségi reform is szerepet játszott, amely a szövegértésre nagyobb hangsúlyt fektet. Voltak olyan akciók is, amelyek a szövegértési teszten való magyarországi sikerhez szintén hozzájárultak, mint például a Nagy Könyv, Az olvasás éve.
Dr. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi Intézetének vezetője a PISA-vizsgálatoknak az oktatási rendszerek fejlesztésében betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy a háromévente történő felmérésnek mind közvetlen, mind közvetett hatásai is vannak. Az egyik legfontosabb, hogy sok olyan adathoz juthatunk, amely segítheti a közoktatási rendszerek fejlődését, a PISA-eredmények alapján hatékony oktatáspolitikai lépések tehetők, megtalálhatóak a beavatkozási pontok, tanulhatunk a hatékonyabb iskolarendszerű országoktól, megláthatjuk, hogy mások hogyan oldanak meg sikeresen egy-egy problémát.
– A PISA nem receptkönyv, de segíthet megérteni a saját problémáinkat, hatással van a tantervek fejlesztésére is, a PISA adatelemzés módszertanának fejlesztése segíti a nemzeti értékelési rendszerek kidolgozását – hallottuk az előadótól, aki ismertette a legutóbbi, 2009-es felmérés néhány megállapítását is: – Kiderült, hogy sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlő tanulási esélyeket biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi-gazdasági státuszától. Ahol a rendzavaró, gyenge tanulók áthelyezése gyakoribb, ott mind a teljesítmény, mind a méltányosság mutatói rosszabbak, és nem jobbak a teljesítmények azokban az országokban, amelyekben az iskolák versengenek a tanulókért. Viszont, ahol többet költenek az iskoláskor előtti nevelésre, ott jobbak az eredmények.
Dr. Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója és a Miskolci Egyetem docense a határon túli magyar tanulók teljesítményéről tartott ismertetőt. Szlovákia, Románia és Szerbia eredményét vizsgálta, és mint megtudtuk, Szlovákiában a magyar diákok – függetlenül attól, hogy anyanyelven vagy államnyelvben tanulnak – teljesítménye gyengébb a többségi nemzet tanulóinak teljesítményénél, míg Romániában és Szerbiában az anyanyelvükön tanuló magyar diákok teljesítménye jobb, mint az anyanyelven tanuló szerb diákoké. Szerbiában a matematika és a természettudomány területén ugyan a különbség nem nagy, de a szövegértés területén már igen: lényegesen jobban teljesítettek szövegértés területén az anyanyelvükön tanuló magyar diákok, mint az anyanyelvükön tanuló többségi nemzet tanulói, és még jobban teljesítettek azoknál, akik magyarként szerb nyelvű képzésben vesznek részt.

Mihályi Katalin, Tápai Renáta, Magyar Szó 2012.03.30-án