A szakpolitizálás kézzelfogható eredménye

A Magyar Nemzeti Tanács a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társalapítója lesz

 
 0  

image

A városi képviselő-testület döntése értelmében Szabadka polgármestere a város nevében szerződést köt a Magyar Nemzeti Tanáccsal az átruházott irányítási jogkörökről, valamint a finanszírozásról, amelyet Szabadka Város biztosít költségvetésében a Kosztolányi Dezső Színház támogatására. Az MNT csaknem két évvel ezelőtt kezdeményezte a Kosztolányi Dezső Színház alapító jogainak részleges átruházását, ez a törekvés pedig most látszik révbe érni. Lovas Ildikót, az MNT művelődési tanácsosát először is arról kérdeztük, mi váltotta ki az önkormányzattal történő együttműködés előremozdulását:

– A kulturális élet alakulása és az MNT tevékenységének sikere nem független a politikai történésektől. Mind az országban, mind az önkormányzatban meglévő mozgások arra veszik rá a politikusokat, hogy felülvizsgáljanak és átértékeljenek bizonyos momentumokat. Ez esetben, egyeztetve a vajdasági magyarok érdekérvényesítésben élenjáró pártjával, a Vajdasági Magyar Szövetséggel, és annak a szabadkai önkormányzatban szerepet vállaló tisztségviselőivel, az MNT magára vállalta, hogy saját maga rendezze mindazt, ami az MNT és a szabadkai önkormányzat vonatkozásában kérdésként szerepel. Ez volt az a pont, amikor kezdeményezőkként léphettünk fel, és ha csak egyetlen lépésben is sikerül eredményre jutnunk, az nemcsak az MNT eredménye, hanem a városé is. Ha egy olyan szerződést készít el az MNT és ír alá az önkormányzat, amelyben pontosan le lesz fektetve a Kosztolányi Dezső Színház finanszírozása, akkor az nemcsak a színház számára megnyugtató, hanem az egész vajdasági magyar közösségnek is, és kiváltképp a szabadkaiaknak egy kézzelfogható szakpolitizálási eredménye – fejtette ki, majd szólt arról is, hogy az alapítói jogok gyakorlása mit jelent a Kosztolányi Dezső Színházra nézve.

– Ez végül is csak jogi keret. Nem arról szól, hogy milyen lesz a színház repertoárja, lehet-e provokatív, és ebbe beleszól-e a politika. Szerintem ez egy beidegződéseken alapuló beszédmód lenne, amely a kommunista rendszerből maradt. Ilyen módon az MNT-t nem foglalkoztatja a repertoár. Az érdekli, hogy a saját koncepciója, művészi elképzelése alapján a Kosztolányi Dezső Színház meg tudja-e valósítani a terveit. Ugyanez vonatkozik a Desiré fesztiválra is: hogy milyen koncepcióval, milyen irányba halad, az nyilván a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója művészi elképzelésének függvénye. Az viszont, hogy ez a fesztivál ne lógjon a semmi ágán, biztos megvalósulási lehetőséget kapjon – mint a szabadkai gyermekszínházi vagy a filmfesztivál –, az alapvető érdekünk. Ha ehhez az MNT hozzájárulhat a tárgyalások során, akkor ezt mindenképpen megteszi – mondta.

Urbán András, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója az alapítói jogokon kívül a kötelezettségeket is hangsúlyozta:

– Jó jel, hogy a város és az MNT közt együttműködésre kerül sor. Színházunknak ez anyagi változást nem jelent, továbbra is a város a színház fenntartója, az MNT pedig ötven százalékban gyakorolja az alapítói jogokat. Abban bízom, hogy ez a joggyakorlás kötelezettség felvállalást is jelent. Eddig is kiemelt intézménye voltunk az MNT-nek, de most remélhetőleg mindent megtesz a körülményeink és lehetőségeink javítása érdekében. Nem feltételezem, hogy az alapítói jogok átruházása nagyban változtatna a színház műsorpolitikáján. A politikum arra már talán nem vetemedne, hogy ebbe beleszóljon, hiszen a Kosztolányi Dezső Színház egyértelműen sikertörténet, a vajdasági magyarok céljait tartja szem előtt, ápolja az értékeit, és közben újakat hoz létre. Remélem, az MNT teljes erőbevetéssel gyakorolja majd az alapító jogait és kötelezettségeit, ami nem valamiféle ellenőrzési mániát, hanem kreatív együttműködést jelent. Indokoltnak tartom, hogy ez a két szerv legyen az alapítónk. Politikai akarat és emberi hozzáállás kérdése az, hogy helyrejöjjön a működésünk, mind a színházé, mind a Desiré fesztiválé. Bizakodóan nézek az új együttműködés elé.

 

Lukács Melinda