Az ösztöndíjaláírási ünnepségről

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Nekem ünnep ez a mai nap, a tudás, az összefogás, a közösségi cselekvés ünnepe. Hiszem, hogy ehhez az  ünnephez méltó helyszínt választottunk, a szabadkai Városházát, annak pompás dísztermét. A szabadkai Városháza nekünk szabadkaiaknak, de a szélesebb régió lakóinak is bizonyos értelemben több mint egy épület, szakrális jellege és jelképes funkciója is van a számunkra.  Téglába, habarcsba, márványba, zsolnai cserepkbe foglalva jeleníti meg az alföldi, délvidéki magyar emberek álmát, hogy nagyok, fejlettek, ismertek és erősek legyenek.  A szabadkai Városháza a történelmi Magyarország legnagyobb méretű városházája, amely a magyar szecesszió kiemelkedően fontos építészeti alkotása.

Nekem azonban az épület hatalmas és karakteres külső jegyeinél is fontosabbak azok a cizellált részletek, amelyek külön üzenetet hordoznak az utókor számára. Ilyenek Róth Miksa dísztermet díszítő vitrázsai, a magyar királyok és politikai vezetők portréival. Így például a számunkra külön üzenete van a három  nagy államférfi, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc portréinak. Mit üzenhetnek életművükkel  ezek a XIX. századi államférfiak a mai fiataloknak? Higgyék el,  többet mit gondolnák!  A három férifiú egymást nem túlságosan szívlelte, de két dolog összekötötte őket, mindhárman nemes emberek voltak - Széchenyi és Deák kifejezetten módos család sarjai - és mindhárman előbbre tartották nemzetük boldogulását saját biztonságunknál, anyagi jólétüknél, gyarapodásunknál. Pedig számos nehéz döntés esetében választhatták volna a megalkuvást, a kényelmet, a gazdagságot, de nem , a számukra az volt az első, hogy a nemzetet és a hazát szolgálják. Miért tartok itt és most rögtönzött történelemórát, amikor a Magyar Nemzeti Tanács harmadik ösztöndíjas nemzedékét avatjuk? Mi köze Széchenyi a nemzet felemelkedésért folytatott áldásos és áldozatos tevékenységének az MNT-hez és az ösztöndíjasokhoz? Sok köze van.

Az MNT-nek és a minket támogató VMSZ-nek, a budapesti kormányzatnak is az a célja a tervszerű és páratlan ösztöndíjazással, hogy felemelkedjen és megerősödjön a vajdasági magyar közösség , azért tesszük lehetővé számtalan intézkedésen keresztül az Önök sikeres diplomálását, mert hiszünk abban, hogy ezzel a közösséget, a nemzetet szolgáljuk. Önök se feledkezzenek meg erről, különösen most amikor olyan világban élünk, amelyben el szeretnék hitetni velünk, hogy csak a pénz tehet boldoggá, hogy az életünk egyetlen értelme az anyagai javak halmozása, hogy csak magukkal törődjünk!

Mi más értékekben hiszünk, és elsősorban emiatt születtek meg a legfontosabb közösségépítő programjaink, a vajdasági magyar közösség megmaradását és gyarapodását segítő intézkedéseink. Ezek közül azonban, ismertsége, ambíciója és terjedelme miatt kiemelkedik a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogramunk, amely nemcsak a legköltségesebb programunk - teljes költségvetésünk közel felét ennek költsége teszi ki - hanem mert ennek keretében immár több mint ezer itthon tanuló egyetemista és főiskolás boldogulását és sikerességét támogatjuk.   A célunk nem kevesebb mint az, hogy ledolgozzuk a vajdasági magyarok képzettségi hátrányág, alulképzettségét. Ami egyedivé teszi programunkat, hogy a bibliai bölcsesség jegyében, nem jóllakatni szeretnénk, az elszegényedet közösségünk gyakran hitehagyott tagjait, hanem halászhálót biztosítani számukra,  megtanítani őket halászni. A megélhetést,  a szülőföldön való boldogulást biztosítjuk a fiatalok számára. Az önmegvalósítás, a boldogulás, az érvényesülés eszközéhez, a tudáshoz segítjük a fiatalokat.

Bizony tisztelt főiskolai és egyetemi hallgatók, Önök páratlan lehetőséghez, havi 10-16 ezer dináros ösztöndíjhoz jutnak, amit havonta folyósítunk és amelyet akár a diplomaszerzésig megőrizhetnek.

Valószínűleg sokukban megfogalmazódott már  a kérdés, mit várunk el Önöktől az ösztöndíjért, a különböző támogató, segítő intézkedésekért cserébe?  Egy valamit várunk el Önöktől, legyenek cselekvő magyar emberek! De milyen is a cselekvő magyar ember? A cselekvő magyar embert a hétköznapokban  ismerherhetjük fel, amikor méltósággal, következetesen vallja meg magyarságát, vállal szolidaritást nemzettársaival, amikor cselekvőleg tesz azért, hogy a szülőföldje szebb, élhetőbb, kultúráltabb legyen, amikor a saját gyarapodásán túl, másokért is felelősséget vállal, amikor a nagy elődöket követve nem mindig a kényelmesebb, a könnyebb utat választja, hanem a helyeset!

Végül de nem utolsó sorban, a tisztesség azt kívánja, hogy köszönet nyilvánítsunk azoknak, akik nélkül ma nem működhetne a Felsőoktatási ösztöndíjprogramunk, Magyarország Kormányának, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, és az egyetlen vajdasáégi magyar parlamenti pártnak a, a Vajdasági Magyar Szövetségnek

Dr.Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Elhangozott Szabadkán, 2013. október 5-én, az MNT ösztöndíjaláírási ünnepségén