Felnőttoktatás kérdőjelekkel
A vajdasági magyar felnőttképzésről tartottak konferenciát Magyarkanizsán
A vajdasági magyar felnőttképzés egyik fellegvárának számító magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény valamint a FERHA, a Felnőttképzők Regionális Hálózata szervezésében megtartott és a Szekeres László Alapítvány által támogatott konferenciának a hosszú évek várakozása után idén végre meghozott felnőttképzési törvény adott alapot. Igaz ugyan, hogy a törvény csak általánosságban foglalkozik a felnőttképzés szabályozásával, de a lényeg, hogy van, és mint ilyen, jó kiindulópont arra, hogy az illetékesek mielőbb meghozhassák a konkrét rendezésre vonatkozó szabályokat és rendeleteket.
-A törvény meghatározza, hogy ki foglalkozhat felnőttképzéssel, ki kaphat arra akkreditációt és megszabja a felnőttképzés feltételeit is. Az egyik legnagyobb és mindenképpen legpozitívabb újdonsága az, hogy ezután már nem csak a szakközépiskolák adhatnak ki államilag elismert, a munkakönyvbe is beírható okleveleket, hanem az akkreditációt szerzett felnőttképző központok, intézmények, szervezetek is – nyilatkozta Sarnyai Károly, a Cnesa OMI igazgatója. - Pontosan még a Cnesa előtt sem világos, milyen konkrét elvárások lesznek a felnőttképzést végzők iránt a törvényből eredő rendeletek meghozatala után, de annyit már tudunk, hogy rendelkeznünk kell megfelelő képzési programokkal, szakkáderrel és valószínűleg andragógussal, tehát egy kimondottan felnőttképzésre szakosodott pedagógussal is. Noha az Európai Unión belül is eltérőek a felnőttképzési szabályok, a szerbiai törvényalkotók valamelyik uniós tagállam modelljét vették alapul munkájuk során, nagyjából azonban a törvény azokra az unión belül is elismert szakmai kompetenciákra épül, amelyeket a jövőben majd nálunk is meg lehet szerezni.
Az MNT 2012-ben fogadta el a Vajdasági Magyar Felnőttképzési Stratégiát, melynek célja egy összehangolt, eredményes felnőttképzési rendszer működtetése. Ennek érdekében jött létre a vajdasági magyar felnőttképző intézményeket összefogó Felnőttképzők Regionális Hálózata, amely az idén tavasszal egy saját honlapot hozott létre, felölelve benne a vajdasági magyar, felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket, szakembereket és képzéseket. A honlapon már mintegy 30 intézmény és 40 szakember szerepel. Rózsa Rita, a Cnesa OMI andragógusa, a konferencia fő szervezője szerint nagy segítség ez abban, hogy az azonos tevékenységet folytató intézmények partnert találjanak maguknak a különféle pályázatokhoz és akár a szakemberek, akár a képzési témák vonalán szoros és kölcsönös együttműködést alakítsanak ki, de a honlap fontos lehet a munkáltatók, a vállalkozók szempontjából is.
-Amennyiben valahol hiányszakmára lenne szükség és ezt az igényt jelzik felénk az érdekeltek, akkor mi, vagy egy másik, az igénylőhöz legközelebb eső tagintézményünk meg tudja szervezni az adott képzést. Ez a munkavállalóknak is jó, hiszen a képzés után munkához juthatnak, de megfelel a munkáltatóknak is, mert ők meg megfelelő szakembereket kapnak.
A felnőttképzési stratégia gyakorlatba ültetése során a Magyar Nemzeti Tanács kapcsolatba lépett a vezető vajdasági magyar vállalkozókkal, hogy közvetlenül kapja meg a legszükségesebb információkat. Igaz, ez a kapcsolatépítés elsősorban az MNT ösztöndíjprogramjának elhelyezkedést serkentő akcióit szolgálta, de éppen ennek a kapcsolatépítésnek a során jöttünk rá néhány olyan hiányosságra, amelyek mielőbbi megoldásra várnak. Közöttük említeném például azt, hogy ezeknek a vállalkozóknak a megléte, valós kapacitása és lehetőségrendszere messze nincs prezentálva úgy a médiában és a köztudatban, ahogy az elvárható lenne. Nagyon keveset hallunk azokról a vezető cégekről, vállalkozókról, fejlesztésekről, termékekről, amelyekben az itteni emberek munkája, kifizetett, bejelentett munkahelye, humánerőforrás-politikája és térségfejlesztése rejlik. Éppen azért, mert olyan sokat hallunk arról, hogy milyen gondokkal küszködik ez a térség, hogy milyen rossz privatizációk vannak, a kapcsolatépítés során szerzett információkat szeretnénk megosztani a nyilvánossággal is, hogy lássuk, kik azok, akik jól működnek, piacképesek és előremutatóan gazdálkodnak. Itt kapcsolódik azután az egész a felnőttképzéshez, mert egészen biztos, hogy ezeknek a sikeres magyar vállalkozóknak is vannak igényeik az emberi erőforrással kapcsolatban, akár képzésekről, akár átképzésekről legyen szó. Az lenne a legfontosabb, hogy ezeket az igényeket és az itt kialakult felnőttképzési hálózatot valamilyen módon összekössük és összehangoljuk – hallottuk dr. Lengyel Lászlótól, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosától.
A felnőttoktatásban résztvevő intézmények, szervezetek képviselői a magyarkanizsai konferencián nyolc témakörrel ismerkedtek meg. A Pannon Forrás, magyarországi fejlesztési háló képviseletében Molnár György a felnőttképzés nemzeti integrációt szolgáló perspektíváit, Sarnyai Károly a felnőttképzési törvény lehetőségeit és az MNT idevágó stratégiáját, Rózsa Rita pedig a Felnőttképzők Regionális Hálózatát és annak új honlapját prezentálta a hallgatóságnak. A vállalkozókkal való együttműködésről dr. Lengyel László beszélt, Sárosi Gabriella pedig bemutatta az általános iskolai felnőttoktatás múltját, jelenét és jövőjét. A magyarkanizsai középiskola igazgatója, dr. Sarnyai Zoltán, a középiskolai szakképzést, Varjú Potrebić Tatjana, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója pedig intézménye programjait ismertette, végül Pásztor Krisztina szólt a pályaorientációs tanácsadás gyakorlati megvalósításáról.
A magyarkanizsai konferencia alapvető célja az volt, hogy a közvélemény tudtára adja a magyar felnőttképzés létezését és annak lehetőségeit Vajdaságban, méghozzá olyan előadók segítségével, akik jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a felnőttek oktatásában ezen a területen. A konferencia ugyanakkor megerősítette, hogy valami elindult, valamekkora előrehaladás történt e téren, ennek ellenére a törvény júniusi elfogadása óta is a felnőttoktatásban még mindig meglévő kérdőjelek mindaddig nem tűnhetnek el, amíg az illetékes minisztérium meg nem hozza a felsőoktatási törvény konkrét követelményeket megformáló rendelkezéseit, mert nélkülük az érintett intézmények továbbra is a sötétben kénytelenek tapogatózni.
Bödő Sándor