Idén különböző összeget kapnak ösztöndíjként a hallgatók a Magyar Nemzeti Tanácstól. Ez évtől, akik tanulmányaik helyszínétől 30 kilométernél kisebb távolságra laknak vagy állami alapítású kollégiumban laknak, és nem hiányszakon tanulnak, és nem halmozottan hátrányos szociális helyzetűek, azoknak az ösztöndíj összege 90 euró dinár ellenértéke. Ha otthonról jár be vagy kollégiumban lakik, de hiányszakot tanul, illetve a halmozottan hátrányos szociális körülményei indokolttá teszik, akkor ez az összeg 120 euró ellenértékű, de például azok is 120 eurós ösztöndíjat kapnak, akik szakfőiskolán tanulnak és nem otthonról járnak be. A többiek 130-140-150 euró ellenértékű havi juttatásban részesülnek az elbírálási rendszer eddigi, korábbi kritériumai szerint. Az összeg tehát változó, szinte egyénre szabott.

90 euró ellenértékű ösztöndíjat összesen 87-en, 120 euró ellenértékűt 114-en, 130-140-150 euró ellenértékűt pedig összesen 199-en kapnak.

– A 2013/2014-e tanévre elő volt irányozva, hogy megnyílik az Európa Kollégium, és amikor ez nyilvánosságra került, akkor az MNT összehangolta az ösztöndíjról szóló határozatát az Európa Kollégium nyújtotta szolgáltatásokkal. Tette ez azért, hogy a részben magyar állami támogatásokból is finanszírozandó Európa Kollégium nyújtotta lehetőségek támogatása ne jelenjen meg még egyszer az ösztöndíj-támogatásban. Tehát aki elszállásolási kedvezményt kap azáltal, hogy államilag támogatott kollégiumban lakik, az ne ugyanannyit kapjon ösztöndíjként, mint akinek ez a kollégiumi támogatás nem jár. Gyakorlatilag annyival kapnak kevesebbet azok, akik államilag támogatott kollégiumban laknak, mint amennyivel kevesebbet is fizetnek ők a kollégiumi szállásért a lakbérekhez képest – mondta Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa.

Ám az Európa Kollégium mégsem készült el, de ahogy beszélgetőtársunk elmondta, ettől függetlenül azért vannak államilag támogatott kollégiumi helyek.

– Az államilag támogatott hallgatói helyek azok mégiscsak államilag támogatott hallgatói helyek, és nem volt célszerű a határozatot visszavonni. A rendszert megváltoztattuk, de ami lényeges: mindez nyilvánosságra lett hozva még a nyáron, mielőtt a kollégiumi elszállásolásra pályáztak a hallgatók. Tehát senki sem mondhatja, hogy félre lett vezetve, hiszen kiszámolhatták, hogy kinek mi felel meg. Pontosan tudhatták, hogy az ösztöndíjak szempontjából mivel jár, ha kollégiumi helyre pályáznak és elhelyezést nyernek. El lehetett dönteni, hogy kinek mi a vonzóbb, anyagilag kifizetődőbb – hangsúlyozta Lengyel László.

Az elsősök esetében már ismert, hogy kik jutottak be az állami kollégiumokba, de a felsőbb éves hallgatók számára csak november végén derül ki, hogy kik nyernek felvételt a kollégiumokba. Azok, akik most bent vannak a kollégiumokban, és november végén kiderül, hogy mégsem maradhatnak bent, azoknak az annak a helyzetnek megfelelő ösztöndíjat fogják adni. Módosul majd az ösztöndíjszerződésük, tehát nem fog megtörténni, hogy kevesebb ösztöndíjat kapnak, ha mégis albérletbe kerülnek.

Lengyel Lászlót az MNT elhelyezkedést segítő programjáról is kérdeztük. Elmondta, hogy e nemrégen indult program keretében eddig mintegy 30 vállalkozó, cég érdeklődött az MNT ösztöndíjasainak adatbázisa iránt, vagyis a leendő szakemberek iránt. E vállalkozók, cégek nagy része a Várady kiválósági ösztöndíj pénzalapját is támogatja.

– Két célból keressük fel a vállalkozókat. Az egyik egy együttműködési szerződés megkötése, amely arról szól, hogy az ösztöndíjprogramunkban szereplő diákoknak nyaranta szakmai gyakorlatot, cégismertetést és lehetőség szerint gyakornoki munkát adjanak a Vajdaságban működő, példamutató vállalkozások. Így a hallgatók kapcsolatba léphetnek a szakmájukhoz kapcsolódó tevékenységgel. A másik cél, hogy a vállalkozók hozzájáruljanak a Várady-ösztöndíjalap egyik pilléréhez, az ún. vállalkozói alaphoz. Ugyanis a Várady-ösztöndíj három forrásból áll: Várady Tibor akadémikus adományából, az MNT által felajánlott összeg és a vállalkozók által adományozott összeg. Így az ösztöndíjpályázatok elbírálása is három komponensből fog állni: az egyik elbíráló Várady Tibor akadémikus lesz, a másik egy személy az MNT részéről, a harmadik pedig a vállalkozók képviselője. Azt szeretnénk, hogy a vállalkozók be tudjanak kapcsolódni a mi térségünkben képzett legtehetségesebb hallgatók oktatásába – tudtuk meg a tanácsostól.

Az MNT tájékoztatja a vállalkozókat, de a vállalkozók kérik is, hogy áttekintést kapjanak arról, hogy milyen szakterületeken, milyen helységekből hányan, melyik évfolyamon tanulnak a hallgatók. Milyen szakembereket keresnek? – erre is választ kértünk.

– Amikor felkeressük a cégeket, bemutatják a profiljukat, elmondják, hogy milyen végzettségű, milyen szakos embereket foglalkoztatnak, és hogy mire van szükségük. Ami fontos, hogy ezen cégek jelentős része dolgozik európai uniós piacra is, és ezért jó kommunikációs készségű, mobilis, nyelveket beszélő szakemberre van szükségük. Változó, hogy melyik cég kit keres. Van ahol a szakmai végzettség a mérvadó, de olyan is van, ahol nem minden esetben kötik ki, hogy pontosan milyen végzettségű illető legyen, de sok cég hangsúlyozta, hogy alapkövetelmény az angol, és sok helyen a német nyelv ismerete, legyen gyors észjárású, jól kommunikáló egyén. Persze a szerb nyelv ismerete is alapkövetelmény. Legtöbb embert a középvezetői és vezetői helyekre keresik, köztük a külkapcsolatokkal foglalkozó helyekre is. Cégenként átlagban 3 embert keresnek különböző területeken.

Lengyel László elmondta, azokhoz a vállalatokhoz, amelyek eddig bekapcsolódtak ebbe a programba, ezen a nyáron már jutottak is el hallgatók. A vállalatoktól az MNT kéri a visszajelzéseket, hiszen azt is nyomon szeretnék követni, hogy e program révén valóban hányan jutnak majd munkához.

Tápai Renáta