Az előítéletet kell legyőzni

Az MNT a végsőkig támogatja a magyar oktatás ügyét, fokozottan a szórványban, így Újvidéken is – Tíz évvel ezelőtt a vajdasági magyar gyerekek 67, tavaly pedig 76 százaléka tanult anyanyelvén

Mindössze négy olyan szülő jelent meg azon a szerda esti újvidéki lakossági fórumon, akinek idén, illetve jövőre lesz első osztályos gyereke. Ez mégsem jelenti azt, hogy az érdeklődők nem jöttek össze szép számban (elsősorban tanügyi dolgozók, valamint kisebb-nagyobb gyerekek szülei, és az ügy támogatói) az újvidéki magyar nyelvű oktatás támogatására létrehozott Kárpátia Alapítvány által meghirdetett ülésre a telepi Petőfi Sándor művelődési házban. De ez azt sem jelenti, hogy érdemtelen volt az összejövetel, hiszen a meg-megvillanó nézetkülönbség ellenére a jelenlevők tájékozódhattak a dolgok állásáról.

– Legrosszabb a bizonytalanság, ami immár évek óta belengi a magyar osztályok nyitását Újvidéken. Augusztus utolsó napjáig sem tudjuk biztonsággal, hogy megnyílnak-e a magyar tagozatok a még megmaradt négy, kétnyelvű általános iskolában, és hogy meddig tart a „jóindulat”, az öt-hat fős, sőt még annál is kisebb létszámú osztályok megnyitására. Beszélnek összevonásról, beszélnek kiemelt tanintézményekről, iskolabuszról, viszont jó lenne ilyenkor már tudni, mire számíthat a szülő, és mire a pedagógus, vagyis a szülők is szeretnék tudni, hogy mi vár csemetéikre szeptember 1-től, de a tanítók és a tanárok sincsenek irigylésre méltó helyzetben, mert egzisztenciájuk függ az osztálynyitástól – mondta felvezetőjében Ács József, az alapítvány elnöke, egyébként a Sonja Marinković iskola igazgatója.

HATVANNAK AZ EGYHARMADA

Biztos válaszokat nem kapott ugyan a sokasodó kételyekre, viszont a lakossági fórumon megjelent Korhecz Tamás, az MNT elnöke, aki biztosította a jelenlevőket, hogy a nemzeti tanács semmit sem fog tenni az érdekelt szülők és pedagógusok megkérdezése nélkül, és a végsőkig támogatni fogja a magyar nyelvű oktatás ügyét, Újvidéken is.

– Célunk, hogy megmaradjon ebben a hatalmas, gyors iramban változó városban is a magyar nyelvű oktatás, méghozzá mind a négy iskolában. Ez magától nem fog megvalósulni, tenni kell érte, és az MNT hatalmas erőbevetéssel dolgozik is ezen. Különösen a szórványra figyelünk, ahol felkutatjuk a magyar ajkú gyerekeket, és szüleik megnyerésén fáradozunk az anyanyelvi oktatás érdekében – mondta. – Újvidéken több magyar nemzetiségű gyerek indul szerb nyelvű tagozaton, mint magyar nyelvűn. Ezen kell változtatnunk: legyőzni azt az előítéletet, miszerint előnyösebb a gyereknek, ha szerb nyelven tanul. Szándékunk felvenni a kapcsolatot az érintett szülőkkel, családokkal, és minden tekintetben felvilágosítani őket a magyar nyelvű oktatás előnyeiről. Nem véletlen, hogy a szórványra összpontosítunk, hiszen Újvidék is példázza, hogy a mintegy 60 idén beiskolázásra kerülő magyar gyerek körülbelül egyharmadát fogják csak magyar tagozatra íratni. Hasonló a helyzet Nagybecskereken, Nagykikindán, Verbászon, Kúlán,... ahol végveszélybe került a magyar nyelvű általános iskolai oktatás. Célunk, hogy már az idén 100–120 gyerekkel több iratkozzon a magyar tagozatokra a szórványban, hosszú távon pedig elérni azt, hogy a szülők legalább 70–80 százaléka az anyanyelvű oktatás mellett döntsön.

Az MNT elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy mind a 78 vajdasági iskoláért kiáll, melyekben magyar nyelven is folyik az oktatás, függetlenül attól, hogy kiemelt fontosságúak vagy sem. Kiderült, hogy a négy újvidéki általános iskola közül is egy megkapja majd a kiemelt fontosságú státust, ám az MNT a helybeliekre bízza a döntést, melyik legyen az. Reménykeltőnek nevezte, hogy míg tíz évvel ezelőtt a vajdasági magyar gyerekek 67, tavaly már 76 százaléka tanult anyanyelvén. A felsőoktatási ösztöndíjazás beindításának ugyancsak növelnie kell a tanulásba vetett hitet, és bizalomkeltő kell hogy legyen a vajdasági magyarok körében.

GYEREKVADÁSZAT?

A megjelentek közül Pázsin Farkas Julianna, az újvidéki Szülők Fórumának vezetője tudott megközelítő adatokkal szolgálni a magyar tagozatra iratkozó elsősök létszámáról. Mint mondta, jelenleg 22 gyermek esetében vehető csaknem biztosra a magyar nyelvű tagozatra való iratkozás, ez a szám pedig növelhető megfelelő háttérmunkával.

Erdély Lenke, a VMSZ városi elnöke szerint nagy erőbevetéssel dolgoznak, járják az érintett háztartásokat, melyektől újabb tanulókat remélnek a magyar tagozatokon.

Egyes szülők óva intettek a gyerekek felkutatásának szinte erőszakos módszerétől, mert mint mondták, a tolakodás, már-már „gyerekvadászat” sokakban ellenérzést vált ki, ezzel szemben népszerűbb eszközökkel kell a szülők bizalmát megnyerni, akár a Facebookon, hisz a 30–35 éves szülők zöme ott él társadalmi életet. Mások szerint fontos az oktatás színvonala, de a távlat megteremtése is. Nagy Margit kollégiumvezető és Muhi Béla tanár például annak fontosságáról szóltak, hogy a magyar nyelven beiskolázott gyerek a középiskolában, sőt a felsőoktatásban is, itt, a Vajdaságban lássa a továbbtanulás lehetőségét magyar nyelven. Ha ez megvan, akkor a szülők könnyebben döntenek már általános iskolai szinten a magyar oktatás mellett. Muhi tanár úr leszögezte, nem szabad leépíteni az újvidéki magyar értelmiséget, ennek a helynek vonzónak kell maradnia, mert aki az Újvidéki Egyetem valamely karán folytatja tanulmányait, az általában itt marad, nem hagyja el az országot, ezzel szemben Bácska északi részében a továbbtanuló diákok jó része Magyarországon folytatja tanulmányait, és aztán ott is ragad, vagyis a mi közösségünk számára elveszik. Erdélyi Violetta szülő, egyébként óvónő hiányolta, hogy ott, ahol leginkább fellelhetők a jövőbeni magyar általános iskolások, az iskoláskor előtti intézményekben még csak szórólapokat sem láttak, pedig az is segíthetne a szülőknek a döntéshozatalban. Mások megjegyezték, hogy nagyon hasznos a VMSZ által kezdeményezett Babaklub, ahol a legkisebbekkel foglalkoznak anyanyelvükön, s aminek hatására immár a városi óvodahálózatba is beépült a magyar nyelvű tagozat. A jelekből ítélve meg is duplázódhat a tagozat, ami további reményre ad okot, hogy az egyre fogyatkozó létszámú újvidéki magyar gyerekek közül mind többen választják anyanyelvüket iskoláztatásuk folyamán.