A vajdasági magyar közoktatás kihívásai, eredményei és lehetőségei
Közoktatási konferencia az MNT szervezésében
A vajdasági magyar közoktatás kihívásai, eredményei és lehetőségei címmel szervezett közoktatási konferenciát a Magyar Nemzeti Tanács. Az elmúlt négy évben a legtöbb pénzt az oktatásba fektették – mondta dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke a szabadkai Városháza dísztermében szerdán megtartott tanácskozáson. Hangsúlyozta: Nem tévedtek akkor, amikor kiemelt helyet biztosítottak a közoktatásnak, hiszen a magyar közösség általános tudásszintjének növelésére irányuló erőfeszítések megtérülni látszanak.
Korhecz Tamás rámutatott: Számos ország példája igazolja, hogy az oktatáson keresztül lehet szakpolitikai eszközökkel a legtöbbet tenni egy közösség versenyképességének növeléséért, erősíteni a közösséget, tartós pozitív változásokat generálni a közösség megmaradása és érvényesülése vonatkozásában. Ebben a ciklusban erre törekedett a magyar kisebbségi önkormányzat, és remélhetőleg folytatni tudják a megkezdett munkát a választásokat követően is – mondta köszöntőjében a tanács elnöke. „Olyan rendszert hoztunk létre, amely a Kárpát-medencében is egyedülálló és példanélküli: az óvodás kortól kézen fogja a tanulókat és elvezeti egészen a doktori fokozatig, a munkahelyig. A program elemei szervesen kapcsolódnak egymáshoz, egymásra épülnek, ezért egészében véve hoznak majd tartós eredményeket” – fogalmazott Korhecz. Az MNT elnöke a szakaszok közül kiemelte a beiskolázási programot, az iskolabusz hálózatot, az oktatás minőségi fejlesztését, az önazonosság erősítését, illetve a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogramot, amely az alaptámogatáson túl a demonstrátori és a Váradi kiválósági ösztöndíj-hitelből áll. „Fontos elemet képeznek a továbbiakban azok a vállalkozások, amelyek szerződéses viszonyban állnak a Magyar Nemzeti Tanáccsal, és felvállalták, hogy a képzett munkaerő-piaci utánpótlást az MNT ösztöndíjasai közül választják ki. Bármilyen meglepő, sok a sikeres vállalkozás Szerbiában, amely felkarolja az igazán kiválóakat, ezáltal szilárd alapokra helyezi ennek a közösségnek a jövőjét – hangsúlyozta az MNT elnöke. Az elmondottak tükrében Korhecz Tamás indokoltnak nevezte, hogy a közoktatási stratégiát dolgozta ki elsőként a Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben.
Az elmúlt négy év alatt elért eredményekről a konferencián Joó Horti Lívia számolt be a jelenlevő pedagógusoknak és tanügyi dolgozóknak. A kitűzött célok közül egyedül a szerb nyelv hatékonyabb tanulása terén nem sikerült kedvező eredményeket elérni, de Joó Horti a következő ciklusban megvalósíthatónak tartja a jobb nyelvi kompetenciákat a tömbmagyarság körében is – hangzott el a Honnan hová? – az oktatási stratégiánk megvalósításának négy éve című nyitóelőadáson. Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke pozitív eredményként könyvelte el a vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének növelése érdekében megvalósított programokat, illetve a magyar nyelven tanuló diákok számának és arányának emelkedését célzó törekvéseket. „Fontos, hogy folytatódjanak ezek a befektetések” – jelentette ki Joó Horti. Kiemelte, hogy a magyarul tanuló diákok számának növelése az oktatásban szűkülő térben és csökkenő diákszám mellett is megvalósult. A közoktatási bizottság elnöke beszámolt egy kutatásról, amely arra a kérdésre keresett választ, hogy mi okozza a magyar nemzetiségű diákok más nyelven történő iskoláztatását, amely 20 százalékot tesz ki jelenleg Vajdaságban. A felmérés bizonyította, hogy ezeknek a tanulóknak a többsége nem beszéli megfelelően a magyar nyelvet, csupán 31 százalék ért magyarul, és mintegy 20 százalék tudna csak sikeresen teljesíteni a magyar osztályokban. Érdekes jelenség még, hogy a magyar osztályokba járó más nemzetiségű diákok száma abszolút értékben (330-ról 478-ra) és százalékosan is (4,38%-ról 6,44%-ra) nőtt az előző négy évhez képest, így talán lehetőség van újabb célcsoport megszólítására is, amivel bizonyos mértékben csökkenthető lenne a magyar nyelven tanuló diákok létszámának további esése. A legnagyobb válságot idén majd tapasztalják az általános és középiskolák. Amennyiben sikeres kampányt zár a tanács, úgy várhatóan 1650 diák kezdi meg ősszel magyar nyelven az iskolát, 1680 tanuló tesz záróvizsgát az általános iskolában, ami jelentősen csökkenő tendenciát mutat mindkét tekintetben. A kutatások igazolják, hogy az MNT üzenete a beiskolázás és az érettségit biztosító szakok tekintetében elért a szülőkhöz és a tanulókhoz, viszont a növekvő migráció veszélybe sodorhatja a magyar nyelvű tagozatokat Vajdaságban. Jó hír azonban, hogy amennyiben a migráció nem ássa alá a számításokat, úgy a magyar nyelven záróvizsgázó tanulók száma a következő években növekedni fog – összegezte a közeljövő prognózisát Joó Horti Lívia.
A folytatásban a PISA vizsgálatok kisebbségi vonatkozásai – vajdasági magyar eredmények címmel Dr. Papp Z. Attila, MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartott előadást, amelyből kiderült, hogy a magyarul tanuló vajdasági diákok kompetenciavizsgálata sikeres a szerbiai átlaghoz viszonyítva, és azok a tanulók sem teljesítenek jelentősen rosszabbul, akik nem anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat. Dr. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa Iskola és képesség. Egy Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálat tanulságai címmel adott helyzetjelentést a térség közoktatásáról, majd Pásztor Attila, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének képviseletében az online diagnosztikus értékelésbe nyújtott betekintést a Szabadkán megrendezett Közoktatási konferencia résztvevőinek.
Basity Gréta