Korhecz: nem elég örülni a törvények elfogadásának, végrehajtásukat is ellenőrizni kell
Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanácsok elnökét fogadta az Európai Parlament október plenáris heti ülésén a Gál Kinga vezette Kisebbségi Munkacsoport. Korhecz Tamás előadásában kiemelte: az Európai Uniónak a tagjelöltségre váró országokat nemcsak a jogszabályok elfogadásáig kell megfigyelnie - a koppenhágai kritériumoknak alapján - hanem a jogszabályok gyakorlati alkalmazását ugyanolyan figyelemmel kell kísérnie.
Korhecz Tamás és Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanácsok (MNT) hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa Gál Kinga meghívására érkeztek a munkacsoport ülésére. Az előadások egyik részében a nemzeti tanácsok kialakulását, működését, felépítését, céljait és a finanszírozási kérdéseit mutatták be a képviselőknek. A vendégek továbbá kitértek arra is, hogy melyek azok a prioritások, amelyekkel a tanács most foglalkozik az oktatási és médiastratégia kialakítása kapcsán.
Az előadás második részében a koppenhágai kritériumok fontosságára került a hangsúly. Korhecz Tamás elmondta: Szerbia jó úton halad a kisebbségvédelem területén, olyan törvényeket fogad el, amelyek biztosíthatják a kisebbségek védelmét. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem elég örülni a törvények elfogadásának, hanem az Európai Uniónak a törvények végrehajtását is ugyanolyan figyelemmel kell kísérnie, hiszen az ördög a részletekben rejlik.
Az aktív képviselői részvételnek köszönhetően a vagyon-visszaszármaztatási törvény is komoly hangsúlyt kapott az ülésen. Az elnök világosan elmagyarázta a törvény diszkriminatív és a kollektív bűnösségre utaló jellegét. Kiemelte: a törvény szemlélete alapvetően mond ellent az európai szellemiségnek, amely csak az egyéni felelősség elve alapján tartja elfogadhatónak a felelősségre vonást. Gál Kinga, az ülés levezető elnöke, elfogadhatatlannak tartotta a XXI. században a kollektív bűnösség elvének felélesztését, és biztosította a vendégeket: mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Parlament figyelemmel kísérje a törvény alakulását.
Az októberi ülés másik vendége a lapp fiatalok legnagyobb ifjúsági szervezete, a Sáminuorra volt. A fiatalokból álló delegáció a lapp nyelvhasználat nehézségeiről, az oktatás és tanárhiány problémáiról, a kultúrájuk megőrzéséről és politikai képviseletről tartottak előadást. Az ülés ezen részének tanulsága: komoly hatást érhetnek el a kisebbségi közösségek, ha rátermett, elhivatott, tervekkel rendelkező és angolul kifogástalanul beszélő fiatalok adják elő problémájukat. A munkacsoport tagjai egyhangúan kifejezték, készek támogatni a lapp fiatalok törekvéseiket, áll Gál Kinga EP-képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.