Javítani kell a hivatalos nyelvhasználat helyzetén

Elkészült a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználati stratégiája, melyről Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa nyilatkozik:
    - A Magyar Nemzeti Tanács évi munkatervével összhangban a Közigazgatási Hivatal, illetve az MNT nyelvhasználati bizottsága elkészítette a hivatalos nyelvhasználati stratégia tervezetét, mely az összes eddigi stratégiánk konstrukcióját követi, továbbá magában foglalja a fejlesztési célokat és az e célokat segítő programokat. Ezeknek a programoknak mind a 2012-től 2017-ig terjedő időszakban kellene megvalósulniuk. A legfontosabb cél az, hogy összeszedett formában, célirányos akció keretében a hivatalos nyelvhasználat helyzetén javítsunk, de nemcsak a tömbmagyarságon belül, hanem a szórványban is. E cél elérése érdekében 2010-ig olyan adatokat sikerült felhasználni, amelyeket a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság gyűjtött össze. Az említett fejlesztési szándéknak három célja van: az aktuális jogszabályok fejlesztése, módosítása, az eddig használtaknak az újakba való beépítése, illetve a magyar közösség nyelvhasználatának, nyelvállapotának a javítása. Tehát ezekre a törekvésekre építjük a programjainkat, hogy a hatóságok számára - különféle nyelvtanfolyamok szervezésével vagy akár közvetlen kommunikáció révén is - egy hatékonyabb jogalkalmazást tegyünk lehetővé. Ezt segíti elő a készülőfélben levő szótárunk is. Segíteni fogjuk a nem hivatalos fordításban lévő iratok mintagyűjteményének az elkészítését, és megpróbáljuk javítani a magyar közösség nyelvi tudatát is. Ez utóbbit a fiatalok esetében máshogyan fogjuk kezelni, mint az idősebbekében. A további célok közül fontos kiemelni a törvényfordítások folytatásának, illetve az egyéb szakfordításoknak és projektumoknak a támogatását. Erre azért van szükség, mert a bírósági tárgyalások esetén a legnagyobb problémát az okozza, hogy nincsenek meg a különféle anyagok és eljárási törvények magyar nyelven. Szeretném még megemlíteni az önkormányzatok, sőt a magánszférára és a vállalkozók bevonásával tervezett tájékoztatató programok megszervezését is. Ennek érdekében a Kárpát-medencében működő nyelvi irodák mintájára Vajdasági Nyelvi Irodát tervezünk létrehozni, hogy működés által erősíthetővé váljon a hivatalos nyelvhasználati jogszabályi háttér és a nemzetközi, európai uniós normák alkalmazása az adott ügyekbe, a sikeresebb jogérvényesítés érdekében.
    * Mit sikerült a hivatalnak ebben az esztendőben elérnie? Mik a sikerei és a kudarcai?
    - Ebben az esztendőben több eljárást is indítottunk az ombudsmannál egyéni kérelmek alapján, elsősorban az anyakönyvi kivonatok igénylése és a különböző kataszteri bejegyzésekhez szükséges szerződések kapcsán. Például ha magyar nyelven adták át a szerződést az illető hatóságnál, akkor elutasították, vagy a különféle magyar nyelvű záradékokat nem vették figyelembe. Minden ilyen esetben az ombudsman helyt adott panaszainknak, és pozitív véleményt fogalmazott meg velük kapcsolatban. Mindazonáltal kiemelném, hogy a pszichológia vagy alkalmassági tesztek ügye megrekedt, mivel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elutasította a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Szerbiai Pszichológiai Társaságnak a tesztek magyar nyelvre való fordítására tett kezdeményezését. Nagy port kavartak fel továbbá az idén a népszámlálás során előforduló szabálytalanságok is. Noha jó előre megfogalmaztuk az elvárásainkat, egyebek közt, hogy legyen követelmény a magyar nyelvtudás a népszámlálási biztosok kiválasztásakor, ez nem történt meg. Az MNT megfigyelői által azonban sok hibát ki tudtunk küszöbölni. Azonkívül voltak különféle kérelmeink, melyek kapcsán úgy érzem, a közeljövőben kedvező változások várhatóak, ezek pedig a szaknyelvi képzésre vonatkoznak. Az Igazságügyi Akadémiával karöltve olyan akciótervek kidolgozásán fáradozunk, amelyekkel intézményesített formában lehetne a jogi szaknyelv oktatását megvalósítani. Ebben segíthetne a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készülő jogi és közigazgatási szerb-magyar, illetve magyar-szerb szótár is.
  * Az említett szótárról mit kell tudnunk, és mikorra várható a megjelenése?
    - A szótár elkészítése stratégiánk egyik legfőbb célkitűzése. Ingyenes példányokat is tervezünk szétosztani, hogy mindenki számára elérhetővé legyen, és ily módon megkönnyítsük az önkormányzatokkal való együttműködést. Segítségével az egyszerűbb szövegek fordítását akár a magyarul kevésbé jól beszélők is el tudják végezni. Kétkötetesre tervezzük, az első kötete, a szerb-magyar szótár várhatóan a jövő év elején, február környékén jelenik meg, a második pedig, a magyar-szerb március közepén. Az első kötet már a nyomdában van. Tehát pontosan a szerint az időrend szerint haladunk, amelyet annak idején a pályáztunkban is kijelöltünk és amelyhez szeretnénk tartani magunkat.