A kutatás a szerbiai diplomahonosítás folyamatára és a hazatért értelmiség elhelyezkedésére, jövőképére kérdez rá. A cél olyan információk összegyűjtése a diplomahonosítás folyamatáról, buktatóiról amely segítséget nyújthat a hasonló cipőben járó egyéneknek.

A kutatást a Házi Tanítói Szolgálat megbízott szociológusa végzi. A kutatás támogatója Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szekeres László Alapítvány.

 A következő prezentáció az elsődleges eredményeket tükrözi.

 Az információk tájékoztató jellegűek!

Bármi kérdés, probléma esetén nyugodtan fordoljanak  Ágyas Rékához: agyasreka@gmail.com

 

Link:http://prezi.com/fxpcpofhwy5b/?utm_campaign=share&utm_medium=copy&rc=ex0share

Vajdasági magyarok diplomahonosítási folyamatának visszakövetése és munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata - gyorsjelentés

A kutatást a Házi Tanítói Szolgálat megbízott szociológusa végezte. A kutatás támogatója Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szekeres László Alapítvány. A 2013 júliusában megkezdett kutatás a szerbiai diplomahonosítás folyamatára illetve a hazatért értelmiség elhelyezkedésére, jövőképére kérdezett rá.

Az online kérdőíves felmérés célcsoportja azon vajdasági magyar egyének, akik külföldön végezték felsőfokú tanulmányaikat és már elvégezték vagy folyamatban van oklevelük honosítása. A feltáró kutatás célja olyan információk gyűjtése a diplomahonosítás folyamatáról, buktatóiról amely segítséget nyújthat, azaz utat mutathat a hasonló cipőben járó egyéneknek.

Összesen 216 egyén - 20 magyarországi felsőoktatási intézmény, közel 50 különböző karhoz tartozó végzettség - osztotta meg oklevelének honosításával kapcsolatos tapasztalatait, amelyek többek között a következőkre vonatkoztak:

·         adott oktatási intézményben szerzett végzettséget hol honosított - amennyiben több helyen is próbálkozott oklevelének elismertetésével, mi volt az ok amiért elutasították, vagy sikertelenül járt

·         honosítás becsült időtartama

·         különbözeti vizsgát kellett-e teljesíteni - amennyiben igen, mely tantárgyakból és vajon hagyományos vizsgaélmény volt, vagy inkább formális vizsga

·         vajon a szerbiai bizonylaton szereplő végzettség megegyezik a külföldi oklevélen szereplő elnevezéssel - ha nem milyen elnevezés szerepel

      honosítás becsült költsége

 

Annak tekintetében, hogy az egyén alap- vagy mesterdiplomáját honosította különösebb eltérés nem volt, így ez külön nincs feltüntetve, viszont az már igen, hogy melyik évben kezdte meg a folyamatot.

A honosítás becsült időtartama széles időintervallumban mozog. Azon egyének esetében, akiknél már lezárult ez a folyamat, az esetek 75%-ában 6 hónapon belül lezárult (34%-ának 1-3 hónapon belül, 41%-ának 3-6 hónapon belül), 11%-ának 6-9 hónapon belül. 7%-ára volt jellemző, hogy a folyamat elhúzódott 9-12 hónapig, míg 7%-ra volt csupán jellemző, hogy 1 évnél tovább tartott volna a folyamat.

Összesen 22 egyén jelezte, hogy különbözeti vizsgákat tett/fog tenni. Egyes szakok esetében még akár ésszerűnek is mondható a különbözeti vizsgák kiszabása - azon végzettségek esetében, ahol a tanagyagok egy része jellemzően ország specifikusak: pl.: magyar nyelv és irodalom szak (2-3 vizsga amely vajdasági magyar irodalomra vonatkozott) és a geográfusok körében (1-3 vizsga Szerbia specifikus tananyagra vonatkozóan). Viszont olyan végzettségek esetében is jellemző volt a különbözeti vizsga, ami nem kötődik adott országhoz: pl.: élelmiszermérnökök (2-6 vizsga, nem Szerbia specifikus tananyagból), gyógypedagógia, logopédia (5-7 vizsga, nem Szerbia specifikus tantárgyak - viszont felvetődik a kérdés, hogy a magyar anyanyelvű logopédusoknak miért szükséges a szerb nyelv módszertanából vizsgázni?).  

 

Az esetek nagy többségében állami intézményeken - Újvidéki vagy a Belgrádi Egyetem - végezték el az oklevelek honosítását. A jogászok, gyógytornászok esetében jellemzőbb, hogy magán intézményen végzik el ezt a folyamatot. A jogász végzettségű egyének esetében pedig nem volt arra példa, hogy az Újvidéki Egyetemen sikeresen elvégezte volna oklevelének honosítását, jellemzően Belgrádi állami vagy magánegyetemen teszi ezt meg.

Az esetek közel 70%-ában a külföldi oklevelén szereplő végzettség elnevezése megegyezik a honosított bizonylaton szereplő végzettséggel, míg 30%-ában inkább csak részben egyezik meg. Ennek oka, hogy a szerbiai felsőoktatás képzési palettája kevésbé szerteágazó, mint például a magyarországi - csak és kizárólag olyan végzettség tüntethető fel a honosításra vonatkozó bizonylaton, ami adott oktatási intézményen akkreditálva van.

Az egyes diplomák honosítási költségei nagyon különbözőek, nagyban függ a csatolandó mellékletek fordítási (hivatalos bírósági vagy nem hivatalos) költségeitől. Az Újvidéki Egyetemen és a Belgrádi Egyetemen egyaránt a következőképpen oszlanak meg az eljárási díjak – illeték – a szerb állampolgárok esetében:

• Alapképzés: 24.000,00 dinár
• Mesterképzés: 36.000,00 dinár
• Doktori képzés: 54.000,00 dinár

Ezekhez a költségekhez még a fordítási költségek társulnak, ezekkel együtt a költségek átlagosan a válaszadók tapasztalataira épülve a következőképpen néz ki:

·         Alapképzés (illeték + fordítandó melléklet): kb. 36.000,00 dinár

·         Mesterképzés (illeték + fordítandó melléklet): 45.000,00 – 65.000,00 dinár

·         Doktori képzés (illeték + fordítandó melléklet): kb. 100.000,00 dinár

 

A csatolandó mellékletek esetében mindenképp tanácsos informálódni, ugyanis nem mindegy, hogy hivatalos bírósági vagy egyszerű fordítást kér az adott intézmény. A mellékletek közül általában az egyik legnagyobb költség a tantárgyak tematikájának fordítása. Ezzel kapcsolatban érdemes utánajárni, hogy hivatalos tematikát, azaz adott oktatási intézmény által lepecsételt, hitelesített leírást kérnek vagy sem, ugyanis Magyarországon általában amikor már megszűnik az egyén hallgatói jogviszonya az ilyen típusú dokumentumok igénybevétele meglehetősen magas költségekkel járnak. Másrészt oda kell figyelni, hogy a tantárgyak rövid leírását kérik mellékletként vagy a teljes tematikát.

 

Ágyas Réka

diplomás szociológus