Általános adatok

A Vajdasági Magyar Civil Stratégiát (a továbbiakban: a Stratégia) a Magyar Nemzeti Tanács 2012. május 14-én fogadta el. A dokumentum középtávú stratégiaként a 2012-2018-as időszakra előlátott fejlesztési elképzeléseket tartalmazza a délvidéki magyar civil szféra vonatkozásában.

A Stratégia nyolc beavatkozási területet, s ezeken belül 23 operatív programot lát elő, amelyek klasszikus piramis-elv alapján egymásra épülnek, és ahhoz, hogy megvalósítsunk egy további operatív programot, ahhoz meg kell valósítanunk az ehhez szükséges korábbit is. A Stratégiában éves szinten van lebontva, hogy mely beavatkozási területre, illetve operatív programra mikor kerül sor, azonban azok konkrét kidolgozására már csak a Stratégia megvalósítása közben kerül sor, vagyis a dokumentumban csak általános leírásuk található.

 

A Stratégiában az első évre előlátott tevékenység

A Stratégia az első évre a következő beavatkozási területeket, illetve ezeken belül a következő operatív programok megvalósításának elkezdését írja elő:

 

·         I. Beavatkozási terület – Intézményfejlesztés

-          I.1. A Stratégiát megvalósító és a megvalósítást ellenőrző intézményrendszer kiépítése és a cselekvési tervek elkészítése

-          I.2. Helyi civil szolgáltató központok kialakítása

-          I.3. Kommunikációs csatornák kialakítása a civil szférán belül

·         III. Beavatkozási terület – A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése

-          III.1. Hálózatok kialakítása a szinergia hatás elérése érdekében

·         VII. Beavatkozási terület – Európai Uniós csatlakozás elősegítése - a civilek az EU felé vezető út letéteményesei

-          VII.1. A civil kapcsolatok felhasználása

-          VII.2. Jó gyakorlatok átvétele – a hibák elkerülése miatt

·         VIII. Beavatkozási terület – Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása

 

I.1. A Stratégiát megvalósító és a megvalósítást ellenőrző intézményrendszer kiépítése és a cselekvési tervek elkészítése

A Stratégia megvalósításáért felelős intézményrendszer csúcsán a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testülete (a továbbiakban: CKT), illetve az MNT Közigazgatási Hivatala áll. A CKT tagjai vállalták, hogy a Stratégia megvalósítása érdekében a korábbi ülés-rendhez képest gyakrabban üléseznek. Az elmúlt egy évben 4 rendes és 1 ünnepi ülést tartottak, illetve 18 elektronikus szavazást hajtottak végre.

Az MNT Közigazgatási Hivatalában az addig már meglévő, fél munkaidőben a civil ügyekért felelős hivatalnok mellé 2013. január 15-étől újabb munkavállalóként a CKT elnöke fél munkaidőben lett alkalmazva. Faladata a Stratégia megvalósításának a koordinálása lett.

A Stratégiában további ágazati és területi ernyőszervezetek létrehozásának kezdeményezése van előlátva, olyan területeken, ahol ezek még nem léteznek. A CKT azonban a 2012. december 4-ei ülésén elhalasztotta ennek a végrehajtását, mivel úgy ítélte meg, hogy ez a stratégia megvalósításának kezdeti szakaszában túl direkt beavatkozás lenne a civil szféra fejlődésébe.

Az első évben megvalósítandó operatív programok esetében a CKT 2012. szeptember 13-ai ülésén négy albizottságot hozott létre, amelyeknek a feladata a konkrét cselekvési tervek kidolgozása volt. Az általuk kidolgozott cselekvési terveket a CKT a 2012. december 4-ei ülésén fogadta el (egyedül az ernyőszervezetekre vonatkozó rész végrehajtását halasztotta el). A cselekvési tervek végrehajtásával a CKT elnökét bízták meg.

 

I.2. Helyi civil szolgáltató központok kialakítása

A témáért felelős albizottság a cselekvési tervben hét civil központ létrehozását javasolta, amellyel a teljes Délvidék területe le lenne fedve:

-          Nyugat – Bácska (Zombor),

-          Észak – Bácska (Szabadka),

-          Tisza mente (Zenta),

-          Dél – Bácska és Szerémség (Újvidék),

-          Észak – Bánság (Kisorosz / Magyarcsernye / Torda),

-          Közép – Bánság (Nagybecskerek / Muzslya),

-          Dél – Bánság (Pancsova)      

A magyaroszági Nemzeti Együttműködési Alaphoz benyújtott három pályázat közül azonban csak kettő nyert, s 2012. decemberében a hét tervezett civil központ közül a következő négy nyílt meg:

 

-          Zomborban (a Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régió-fejlesztéséért szervezet keretében),

-          Szabadkán (a Vajdasági Magyar Civil Szövetség keretében),

-          Zentán (a Ci-Fi Civil Központ keretében),

-          Kisoroszon (a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ keretében).

 

A 2012. december 19-ei szabadkai nyitó-rendezvény után mindegyik civil központban egy-egy, teljes munkaidőben alkalmazott munkatárs kezdett el dolgozni. Azóta az irodák munkanapokon rendszeresen nyitva tartanak, s fogadják az őket kereső civil szervezetek személyes, telefonos vagy e-mailes megkereséseit. Az elmúlt fél évben a civil központokat összesen 148 szervezet kereste meg, amely az adott régiókban lévő magyar civil szervezetek kb. 58 %-a. Irányukba hozzávetőlegesen összesen 450 személyes, 1.550 telefonos, illetve 750 elektronikus megkeresés érkezett. De emellett a környező településeken információs esteket is szerveztek, s amelyik településen igény volt rá, ott rendszeres időközönként terepi tanácsadást és fogadónapot is tartottak (eddig összesen 25 ilyen jellegű terepi kiszállás volt). A civil központok szervezésében regionális civil fórumok is megvalósultak, ahol az adott régió civil szervezeteivel megbeszélték az aktuális problémákat, illetve fejlesztési irányokat.

A négy civil központos munkatárs munkáját segítette egy civil jogász és könyvelő szerződéses alkalmazása, akik jogi és pénzügyi tanácsadást végeztek az őket megkereső civil szervezetek részére. Az elmúlt időszakban a jogász irányába összesen 20, míg a könyvelő felé pedig 35 szervezet irányából érkezett megkeresés.

A négy munkatárs alapos szakmai felkészítését 2013. január – februárban egy képzés-sorozat szolgálta, a következő témákban: pályázatírás, elszámolás, pénzügyi szabályok, jogi ismeret. Az ötször egy napos képzés Szabadkán és Zentán valósult meg, s az előadói a civil központok hálózatát alkotó szervezetek legfelkészültebb szakemberei voltak.

Ehhez kötődött egy közösségfejlesztési – kommunikációs témájú képzés is, amely két hétvége keretében 2013. március – április hónapban valósult meg Kishegyesen, a Kátai Vendégházban. Az előadók délvidéki magyar szakemberek voltak, míg a résztvevői oldalon a civil központok munkatársai és szervezeti vezetői mellett további civil szervezetek képviselői voltak jelen.

 

I.3. Kommunikációs csatornák kialakítása a civil szférán belül

Több hónapos előkészítés után 2013. május végén vált nyilvánossá a Délvidéki Civil Portál (www.civilportal.rs), amely a hasonló nevű civil előzménye után egy összetett információs és tanácsadó honlap a délvidéki magyar civil szervezetek részére. Az információs jellegét a következő rovatok jelentik: hírek, események, képzések, konferenciák, felhívások, blogok. Míg a segítő - tanácsadó jellegét pedig a következőek: jogi segély, pénzügyi segély, adomány-közvetítés, tudás-bázis, média-tár, honlap-tár. A honlap rendszeres töltését a civil központok munkatársai, illetve a jogi és pénzügyi szakmunkatárs végzi, de az nyitott bármelyik civil szervezet irányába.

A honlap tanácsadó szerepét erősíti a 2013. májusában megjelentett két kiadvány is, Pályázatírási alapismeretek (Zsoldos Ferenctől) és Elszámolási kisokos (Stausz Edinától) címmel. A kiadványok jelentik az első két kötetét a most megindított Délvidéki Civil Kiskönyvtár – sorozatnak. A két kiadvány 400 – 400 példányban jelent meg, s a Vajdasági Magyar Civil Kataszterben szereplő szervezetek részére térítésmentesen kerül eljuttatásra.

 

III.1. Hálózatok kialakítása a szinergia hatás elérése érdekében

A létrejött civil központok által szervezett regionális civil fórumok erősítették az adott régióban lévő civil szervezetek közötti regionális együttműködést.

Kapcsolatfelvételre került a magyarországi Civil Információs Centrumok hálózatával is, s különösen erős kapcsolat alakult ki a Csongrád, a Bács-Kiskun, a Békés és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei központokkal. Egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása mellett külön megbeszélések is folytak, amelynek eredményeként délvidéki és magyarországi szervezetek között mintegy 15 új partnerséget épült ki (ez különösen a Nemzeti Együttműködési Alap 2013. márciusi pályázati felhívása körül erősödött fel). A Civil Információs Centrumok 2013. április budapesti találkozójára előadóként már a délvidéki civil központok képviselőjét is meghívták.

Egyes témák kapcsán egyedi kapcsolatfelvételre is sor került, mint pl. a debreceni BIT Egyesülettel (a közösségfejlesztés témájában).

 

VII. Európai Uniós csatlakozás elősegítése - a civilek az EU felé vezető út letéteményesei

Ezen beavatkozási terület kapcsán 2013. április 27-én Szabadkán megrendezésre került az Európai Uniós civil jó gyakorlatok konferenciája, amelynek hazai, magyarországi és erdélyi előadói az Európai Uniós projektek végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel. A konferencián 60 olyan szervezet képviselője vett részt, amelyek ugyan még nem hajtottak végre EU-s projektet, azonban a közeljövőben szereplő terveik között már szerepel az.

A konferencia folytatásaként 2013. őszén tematikus szakmai kerekasztal-beszélgetések szervezését tervezzük, amelyek a projekt-generálás mellett hálózatépítési karakterrel is fognak rendelkezni (s ezzel egyúttal a 3. beavatkozási terület megvalósulását is segítjük).

 

VIII. Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása

A Vajdasági Magyar Civil Kataszter valójában már a Stratégia előtt létrejött, hiszen az erről szóló döntést a Magyar Nemzeti Tanács a 2011. november 22-ei ülésén fogadta el. Szerepe azonban hosszú távú szempontból is fontos, ezért került bele a pár hónappal később elfogadott stratégiába is. A kataszter ténylegesen 2012. elején indult meg, s jelenleg 135 délvidéki magyar civil szervezetet tart nyílván.

A kataszterben szereplő szervezetek részére az MNT Közigazgatási Hivatala ingyenes működési igazolást állít ki, amelyet Magyarországon már elfogad a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Visegrádi Alap is. Több kedvezményt is kívánunk a kataszterben szereplő szervezetek részére nyújtani, így többek között a frissen megjelentetett két kiadványt térítésmentesen kapják meg, illetve az MNT által a 2013-as évben a civil szervezetek részére kiírt pályázat során is előnyben részesültek.

 

A Stratégia megvalósításának pénzügyi háttere

A Stratégia megvalósítására első alkalommal az MNT 2013-as költségvetésében van külön pénzügyi keret előlátva, konkrétan 800.000 dináros összegben. Ebből valósult meg többek között az Európai Uniós civil jó gyakorlatok konferenciája is. De ezen kívüli forrásokból történik a fél állású CKT elnök és civil hivatalnok munkabérének kifizetése, illetve a Vajdasági Magyar Civil Kataszter működtetése.

A Nemzeti Együttműködési Alapnál 2012. októberében elnyert két pályázat összértéke 10.347.500 Ft. Ebből valósult meg a négy civil központ eszközfejlesztése és működtetése, a jogi és pénzügyi szakember alkalmazása, a Délvidéki Civil Portál létrehozása, a két kiadvány megjelentetése és a közösségfejlesztési – kommunikációs képzés lebonyolítása.

A Stratégia folytatólagos megvalósítása érdekében, hálózatos alapon további pályázatok kerültek beadásra úgy magyarországi (Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Együttműködési Alap), mint nemzetközi szervezetekhez (Norvég Alap, Finn Alap, IPA stb.). Ezek sikeressége nagyrészt befolyásolni fogja a stratégia megvalósításának további ütemét és hatékonyságát.