Az MNT 29. rendes ülésén feltett képviselői kérdések válaszai

Rácz Szabó Lászlótanácstag felszólalásában kifejtette, hogy már hosszú ideje próbálkozik azzal, hogy a Magyar Nemzeti Tanács foglalkozzon a temerini fiúk esetével. A kérdése az lenne, hogy mit kíván tenni a Tanács, a Tanács elnöke illetve a hivatal a mostmár sorozatos temerini esetek kapcsán. Tehát mikor és mit kívánnak tenni?

A következő kérdése az lenne, hogy kíván e foglalkozni a Tanács a magyar diákoknak történő szerb nyelv tanításával kapcsolatosan?

 A következő kérdése az újvidéki autóbusz feliratok kérdése. Ezzel foglalkozott már az MNT elnöke is, de foglalkozott ezzel egy közlemény is melyet 4 magyar politikai párt és 7 civil szervezet írt alá. Ezek a szervezetek a alkotmány, a törvények és a nemzetközi szerződésekben megfogalmazott jogkörök megsértésére hivatkoznak. Ebben a levélben felszólítják Dr. Korhecz Tamást és Mgr. Deli Andor kisebbségügyi titkárt is a cselekvésre. A kérdés, hogy mi történt és mit kíván tenni a Tanács. Ez kemény magyar ügy melyben cselekedni kell.   

 A következő kérdés a Magyar Szóra vonatkozik aki nem közölte le az előbb említett  4 magyar politikai párt és 7 civil szervezet által kiadott közleményt- A Magyar Szó nagyon sok esetben nem hozza le az ilyen nagyon fontos közleményeket. Ezeket ki kell vizsgálni és nem egypárti lapként tájékoztatni. Felül kell emelkedni a szűk pártérdekeken. Lassan a Kárpát-medence legrosszabb napilapjává vállik.

 

Tisztelt Címnek a Magyar Nemzeti Tanács XXIX. rendes ülésén 2013. január 30-án elhangzott képviselői kérdéseivel, beadványával kapcsolatosan a következő válaszokat adom:

Első kérdése kapcsán elmondhatom, hogy a „temerini fiúk” egy része az elfogadott törvény alapján szabadlábra került, a többiek büntetése is enyhült, de kegyelmi kérvényüket elutasították. Ezek a kérelemek továbbra is a Köztársasági elnök asztalán találhatók és rövid időn belül a magyar-szerb megbékélési folyamatban nem lenne célszerű ezeket a beadványokat megismételni. A többi temerini ügy információink szerint még vizsgálati szakaszban van.

A második kérdése kapcsán elmondhatom, hogy a Magyar Nemzeti Tanács és a Közigazgatási Hivatal a magyar diákoknak történő szerb nyelv tanításával folyamatosan foglalkozik a 2010-es választások óta és a 2010. szeptember 7-én kelt levél megfogalmazását követően (iratszám MNT: IX-1231/2010) több megbeszélésen felvetette ennek kérdését az okatási minisztérium illetékeseinek.

A ma már nem létező Kisebbségügyi igazgatóság illetve a ma működő Kisebbségügyi iroda vezetőivel történt találkozások alkalmával is terítékre került ez a kérdés, mint kiválasztott és kiemelt fontosságú témakör.

 Utolsó írásos megkeresésünket ez év február 6-án küldtük (iratszám MNT-164/K/2013-0/767/1)

Dr. Žarko Obradović miniszter részére melyben kezdeményteztük egy munkacsoport megalakítását  a „szerb nyelv mint nem anyanyelv  tantárgy” progjamjának a kidolgozására vajdasági szakemberek bevonásával.

Ezt kérdéskört a Tanács elnöke és a Közigazgatási Hivatal illetékesei is kiemelt jelentőségű kérdéskörnek tartják és a jövőben is megteszik a szükséges lépéseket, egészen azok tényleges megvalósulásáig.

A harmadik kérdésére válaszul elmondom, hogy az illetékes tartományi szerveknél hamarosan „Rendkívüli felügyeletet” kezdeményezünk az Újvidék város területén történő hivatalos nyelvhasználattal, kapcsolatosan, de nem a szerb nyelv írásmódjainak (latin-ciril) változtatása miatt hanem elsősorban a magyar nyelv használatának elmaradása miatt.

Negyedik kérdése illetve kérése kapcsán, kezdeményezését eljuttattuk (2013. február 11-én) a  kinevezett Szakértői testülethez, azzal a kéréssel, hogy szervezze meg, vizsgálja meg és készítsen jelentést arról, hogy az utóbbi három hónapban (november, december, január) a Magyar Szó napilap milyen mértékben közölte mások véleményét, vagy teljesen egypárti szinten dolgozik és tájékoztat-e, ahogyan azt Rácz Szabó László képviselő állítja.

A Magyar Nemzeti Tanács által kinevezett Szakértői testület a Tájékoztatási Bizottságnak megküldte a vizsgálat

     „A Magyar Szó nagyon sok esetben nem hozza az ilyen nagyon fontos közleményeket. Itt az ideje, hogy kivizsgáljuk, hogyan engedheti meg a Magyar Szó magának, hogy nem közli mások véleményét. Mostmár egyértelműen teljesen egypárti szinten dolgozik. De a Nemzeti Tanácsnak felül kell emelkednie a szűk pártérdekeken. Kötelessége lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni a, mert ott tartunk, hogy a Magyar Szó a Kárpát-medence legrosszabb napilapja lesz, ha már nem az.

          A Nemzeti Tanácsnak, mint alapítónak, kötelessége kivizsgálni, ha egy képviselője ezt állította. Ennek több fóruma is van, az egyik a Tájékoztatási Bizottság, a másik a nemrég létrehozott Szakértői Testület. Ennek feladata legyen, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon. Mérje fel szakmai szempontból, hogy az, amit mondok, igaz-e. Amennyiben a Testület megállapít valamit, véleményt jelentessen meg erről.”

 A mellékletben csatolva találják a Magyar Szó szerkesztősége által készített kimutatást, hogy melyik pártról hányszor írt a lap a kérdéses időszakban. Összegzésként csupán a magyar pártokat emeltük ki a kimutatásból.

A közlemények azok a sajtó irányába követített információk, amelyekben  a  párt írásos formában közli mondanivalóját. A szerkesztőslg fenntartja magának a jogot, hogy a közleményeket tömörítve, meghúzva, csupán azok részleteit tegye közzé illetve a közleménybe foglaltakat szerkesztőségi összefoglaló részeként hozza nyilvánosságra.

Novembereben  a VMSZ-nek 6, a VMDK-nak 3, a VMDP-nek pedig 2 közleménye látott napvilágot a Magyar Szóban. Az év utolsó hónapjában a VMSZ 6, a VMPD1 az MPSZ ugyancsak 1 közleményét találhatjuk a lapban.

 2013 januárjában a VMSZ 7 közleménye jelent meg a Magyar Szóban, a VMDP-nek és az MPSZ-nek pedig 1-1.

A párttevékenységről  nem a közlemények, sokkal inkább a politikai szervezet által szervezett események, sajtótájékoztatók árulkodnak. Illetve az, hogy egyik másik szervezet képviselője  milyen eseményeken vett részt.  A vizsgált időszakban az esményekről történő, illetve a sajtótájékoztatókról történő tudósítás kategóriában  a VMSZ-ről  32 tudósítás jelent meg, az MRM-ről 3, a VMDP-ről 2, a VMDK-ról 1 és az MPSZ-ről 3.

Mivel a a kérdéses pártok egyike sem tüntette fel  honlapján tagságának számát,így nehéz azzal érvelni, hogy milyen tömeg áll egyik vagy másik politikai szervezet mögött. Nem jutunk közelebb a kívánt információhoz akkor sem, ha a legutóbbi választási eredményekből próbálunk a valósághoz közel álló megállapításokat levonni.  A VMSZ ugyanis  önállóan indult és egyedüli magyar pártként mandátumokat szerzett az országos képviselőházban, tartományi (7) és önkormányzati szinten is. A kisebb pártok  nem jutottak mandátumhoz sem országos sem tartományi szinten és az önkormányzatokban is szerény eredményt mondhatnak magukénak. Természetes tehát, hogy egy aktív párt, amely részt vesz az országos és a tartományi történésekben és több  önkormányzatban is irányító szerephez jutott, többször kerül a lapba, mint azok a pártok, amelyeknek aktivitása  hozzájuk viszonyítva szerény.

Rácz Szabó László, az MNT tagja egy konkrét közlemény sorsát is emlegeti kérdésében.Nos, a szóban forgó közlemény tiltakozás az Újvidéken beveztendő cirill írásmódú feliratok ellen. A 4 párt és 7 civil szervezet által aláírt közlemény  a Magyar Szóban 2013. január 28-án jelent meg, az első oldalon indítva és a lap 4. oldalán folytatva. A közlemény teljes egészében napvilágot látott.

A mellékletben található táblázatból látható, hogy országos pártokról, és regionális pártokról valamint kisebbségi pártok tevékenységéről is beszámolt a lap.