28/2010 számú MNT záradék - Thurzó Lajos Közművelődési Központnak a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról

A Magyar Nemzeti Tanács  a Tanács Kulturális Bizottságának javaslata alapján, valamint a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009 szám) 17. szakasza 1. bekezdése, 18. szakasza 1. pontja és 24. szakasza 1.és 2. bekezdése, valamint a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának (elfogadva 2010. július 3-án 12/2010 iratszám alatt és 2010. július 30.-án 16/2010 iratszám alatt) 16. szakasza 1. bekezdése, f./ pontja és 48. szakasza 1. bekezdése alapján  a Tanács IV. ülésén, 2010. október 18-án meghozza

A THURZÓ LAJOS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZPONT A SZERBIÁBAN ÉLŐ MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRADÉKÁT

         1./ Az MNT  Alapszabályának 2. szakasza értelmében, mely szerint az MNT a szerbiai-vajdasági magyarság kulturális autonómiájának legfőbb szerve, amellyel a magyar nemzeti közösség kollektív önkormányzati joga érvényesül, az MNT  létrehozza a kiemelt jelentőségű országos, tartományi és helyi érdekű intézmények listáját, amely intézmények egyebek mellett Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Zenta, Óbecse, Újvidék, Ada, Nagybecskerek, Zombor Nagykikinda stb. város illetve község területén működnek.  

            Az MNT minden egyes településre vonatkozóan döntést fogad el, az ajánlások alapján.

 2./ A Tanács megállapítja, hogy a

Név

Thurzó Lajos Közművelődési Központ

cím, székhely

24400 Zenta, Posta u. 18.

község

Zenta

tevékenység

80420 – egyéb oktatás, kultúra

intézmény típusa

közintézmény

alapító

Zenta község

bejegyző szerv

Gazdasági Bíróság Szabadka

alapítás éve

1977

törzsszám

08114064

a szerbiai magyar közösség részére kiemelt jelentőséggel bír, a magyar nemzeti közösség kulturális sajátosságai, nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének szempontjából valamint a magyar kultúra törvényes feltételeinek biztosítása céljából Zenta község területén, Zenta településen.  

         3./Ezen döntés alapján a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezheti a 1./ pontban meghatározott a szerbiai magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű intézmény alapítói jogainak az átvételét a törvénnyel összhangban. 

         4./  Jelen döntés indoklása: Mivel A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ 1977-ben jött létre a városi könyvtár, a múzeum, a művelődési ház, két mozi és a felnőttképzést ellátó ún. munkásegyetem összevonásával egy közös szakszolgálat kialakításával. A múlt század nyolcvanas éveinek végén az addig csaknem teljesen külön életet élő, bár látszólag integrált osztályok egységes közművelődési intézményként kezdtek el működni, aminek a lényege az volt, hogy a könyvtári, múzeumi, művelődésiházi és oktatói munka, bár továbbra is külön épületekben folyt, mind inkább összefonódott, kiegészítette és segítette egymást. Azóta ennek a közművelődési modellnek a célja, hogy a helyben lakók művelődéssel, nyilvánossággal, társas együttléttel kapcsolatos óhaja és öntevékenysége találkozzon az intézmény feltételrendszerével, valamint azzal az igénnyel, hogy épületei a zentaiak, az önként szerveződött csoportok aktív és alkotó tevékenységének olyan színhelye legyen, amely egy egész régió művelődési és oktatási életét is mozgásba hozhatja, fellendítheti. A Városi Múzeumot a II. világháború után alapították, és a 70-es években vált alapszabályával összhangban a Tisza-vidék tájmúzeumává és tudományos intézményévé, amelynek alaptevékenysége a néprajz valamennyi ágának kutatása, dokumentumainak és múzeumi tárgyainak gyűjtése, feldolgozása és bemutatása. Jelentős környékbeli helytörténeti anyaggal is rendelkezik. A zentai Városi Múzeumnak mint tájmúzeumnak a gyűjtőköre földrajzilag négy közigazgatási egységre: Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Ada és Zenta községekre terjed ki, tevékenysége pedig négy fő területre összpontosul: a táji jelentőségű (kiváltképp a magyar vonatkozású néprajzi), muzeális értékű tárgyak és dokumentációs anyagok felkutatására, gyűjtésére, őrzésére, védelmére; az anyag rendezésére, nyilvántartására, feldolgozására és közlésére; a tudományos eredményeknek meg a hazai és külföldi képzőművészeti életnek kiállítások, ismeretterjesztő előadások, közlemények és kiadványok útján a közművelődésben való felhasználására, valamint a honismereti mozgalom és a helytörténetírás támogatására; a vizuális kultúrának a művésztelepi műhelymunkában való serkentésére és fejlesztésére. Keretében bontakozott ki 1952-ben a Zentai Művésztelep, a 90-es években pedig a Vajdasági Magyar Népzenei Archívum. A Városi Könyvtár, amely bár több mint hatvannégyezer könyvtári dokumentummal és a központi könyvtáron kívül két fiók- (Felsőhegy, Tornyos) és két kisebb (Bogaras, Kevi) mozgókönyvtárral rendelkezik, nem tartozik a Vajdaság legnagyobb közművelődési könyvtárai közé, ugyanakkor egyike azon keveseknek, amelyekben a könyvtári munka komplex gépesítése megtörtént. Gazdag a könyvtár helyismereti gyűjteménye is. Az utóbbi időben a könyv és az olvasás népszerűsítésén kívül a rendszeres kiállítások, író–olvasó találkozók, egyéb klubéleti formák teszik még mozgalmasabbá a könyvtár szellemi életterét. A Munkásegyetem alaptevékenységén, a különböző tanfolyamok szervezésén kívül az utóbbi időben sikeresen fogja össze azokat a közösségeket is, amelyeknek tagjait élettörekvésük, ismeretszükségletük, szabadidő-eltöltő igényük hoz össze (bioklub, nyelvtanulás, hobbi stb.). Itt kap helyet a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Határon Túli Levelező Tagozatának Zentai Konzultációs Központja és a kruševaci Iparimenedzser-képző Főiskola és Egyetem. A Művelődési Ház mind a tájékoztatás, mind a kommunikáció, mind pedig a kreatív szférában szép eredményeket tud felmutatni. A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Zentai Színtársulat is itt működik. Az intézmény legjelentősebb rendezvényei: a játszó-, néptánc- és kézművestábor; a Hagyományaink Ünnepe; az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja; a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny; a Zentai Művésztelep eseményei; a Zentai Egyházzenei Fesztivál; Zenta város ünnepe; a Városi Múzeum hagyományos néprajzi tanácskozása, az Aranyvasárnapi Kavalkád stb.

       5./ Jelen záradék rendelkezéseiről a törvényes határidőn belül az illetékes szervek kiértesítésre kerülnek. 

 

MAGYAR NEMZETI TANÁCS
Szabadka, Ago Mamužić u 11./II.
Iratszám: __28/2010__
Kelt: _2010. október 18-án _

                                                                                 

ifj.dr. Korhecz Tamás
elnök s.k.                                                           

Várkonyi Zsolt
jegyző s.k.

              


csatolt állomány