A sajtószabadság és szólásszabadság elemi, demokratikus követelmény. De a szólásszabadságnak csak akkor lehet igazán értelme és eredménye a magyar közösség számára, ha párosul a szólás esélyével is, a magyarul szólás, tájékoztatás és vélemény-nyilvánítás tényleges lehetőségével. Az anyanyelvű tájékoztatás, tájékozódás és szabad információ-áramlás rendkívül fontos nemzeti öntudat-erősítő, közösségfenntartó és érdekérvényesítő tényező a vajdasági magyarság számára. De ahhoz, hogy feladatai teljesítésével eredményesen szolgálja a közösséget, a médiának törekednie kell arra is, hogy minél több fogyasztóhoz eljusson, és nem kevésbé arra, hogy mindenütt, ahova eljut, „fogyasszák” is. A digitalizálás, az internetes rádiózás és tévézés új távlatokat nyit, új szemléletmódra kényszerít, és teljesen új megoldásokat igényel, de változásra, szemléletváltásra késztetnek a közösség változó igényei is. Ezért minden egyes médiaszereplőnek újra kell definiálnia saját szerepét, funkcióját, küldetését, piaci elhelyezkedését.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak a 2011-2016. évi időszakra vonatkozó médiafejlesztési stratégiája a helyzetfelmérésen, a tendenciák értékelésén alapszik, továbbá meghatározza azokat a középtávú célokat, amelyek megvalósítására konkrét programokat irányoz elő. Megjelöli a legfontosabb közösségi érdekeket, a nemzeti jelentőségű intézményeket, a közösségi tevékenység alapelveit és módozatait, a fejlesztés irányait, valamint a Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb feladatait a média területén. A jelölt időszakban útvezető az ésszerű, működőképes vajdasági magyar médiarendszer kialakításában, amely felöleli egész Vajdaságot, ugyanakkor kapcsolatban van a Kárpát-medence magyar médiahálózatával is.