A Magyar Nemzeti Tanács 2011. október 20-án Szabadkán megtartott XV. rendes ülésén A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 6. szakaszának rendelkezései alapján Határozatot hozott, amellyel meghozta a Magyar Nemzeti Tanács

 

ALAPSZABÁLYÁT

I. ÁLTALÁNOS ÉS ALAPRENDELKEZÉSEK

1. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács (továbbiakban: Tanács) legfőbb jogszabálya az Alapszabálya, amely meghatározza a Tanács fogalmát, hatásköreit és feladatait, szervezetét, testületeit, valamint a működésével kapcsolatos egyes kérdéseket.

 

2. szakasz

A Tanács a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata, a magyar kulturális autonómia legfőbb szerve, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti közösség kollektív joga az önkormányzáshoz a hivatalos  nyelv- és íráshasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területén.

 

A Tanács jogi személy.

 

3. szakasz

A Tanács tevékenységét az Alkotmánnyal, törvényekkel, Vajdaság Autonóm Tartomány Statútumával, rendeletekkel és más jogszabályokkal és a Tanács Alapszabályával összhangban a Szerb Köztársaságterületén élő magyar nemzeti közösség érdekében végzi.

 

4. szakasz 

A Tanács alapvető céljai:

a)  Szerbiában élő magyar nemzeti közösség és a közösséget alkotó egyének önazonosságának megőrzése és erősítése a szülőföldjén,

b)   A Szerbiában élő magyar nemzeti közösség teljes és valós egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének a biztosítása a szülőföldjén,

c)    A magyar önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló oktatási, művelődési és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztése, támogatása és bővítése,

d)      A magyar nemzeti közösség békés együttélésének és megismerésének az elősegítése más nemzeti közösségekkel.

5. szakasz

A Tanács székhelye Szabadka, Ago Mamužić utca 11/II.

 

6. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács címerének formája hegyes talpú, aranyszegélyű állópajzs, a tetején nyugvó, mindkét oldalról egyszeresen meghajtott szalagdíszen nyomtatott betűkkel a "Magyar Nemzeti Tanács" felirat olvasható. A címermező két szintre tagolódik: az első szinten négy mezőre tagolódik, függőlegesen a mezőt szimmetrikusan két oldalra osztó vonal felezi, vízszintesen pedig folyót szimbolizáló stilizált négy hullámvonal. A bal felső mező közepén a szabadkai Városháza északi homlokzatának stilizált képe látható meggypiros alapon. A jobb felső mező közepén zöld alapon aranyszínű, nyolcágú csillag helyezkedik el. A bal alsó mező közepén zöld alapon fehér nyitott könyv áll, annak bal oldalán nyomtatott „A” betű, jobb oldalán a "§" (paragrafus) jel található. A jobb alsó mező közepén meggypiros alapon zöld színű, ötlevelű faág helyezkedik el. A négy mező találkozásának metszéspontjában található kiscímer alapja fehér színű, alsó részén félkör formájú, a tetején nyugvó félkör található, körülötte hét fehér színű gömbbel. A kiscímer közepén stilizált, szimmetrikus virág helyezkedik el, amelynek levelei felülről lefelé haladva meggypiros – fehér – zöld színűek, annak stilizált bibéje meggypiros színű.

7. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács bélyegzőjén a következő felirat szerepel:

"Национални савет мађарске националне мањине, Magyar Nemzeti Tanács, Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine, Суботица, Szabadka, Subotica, MNT".

A Magyar Nemzeti Tanács bélyegzőinek számáról, azok kinézetéről, használatának módjáról és egyéb ezzel kapcsolatos kérdésről a Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke külön határozatban rendelkezik, az Alapszabállyal összhangban.

 

II. A TANÁCS  

 

1.    A TANÁCS ÖSSZETÉTELE

 

8. szakasz 

A Tanács tagjait a Szerbiában élő, magyar nemzetiségű, választójoggal rendelkező, a magyar nemzetiségűek külön választói névjegyzékében szereplő állampolgárok választják meg a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló hatályos törvény és a törvény végrehajtási jogszabályainak alapján.

9. szakasz

A Tanácsnak 35 tagja van.

 

10. szakasz

A Tanács tisztségviselői: a Tanács elnöke és alelnökei.

 

11.szakasz

A Tanács tagjainak megbízatása a Tanács megbízatási idejével azonos.  

 

12. szakasz

A Tanács tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

A Tanács tagja a Tanács Alapszabálya és Ügyrendje által szabályozott módon:

a)      részt vehet a Tanács döntéseinek előkészítésében és meghozatalában, és végrehajtásuk ellenőrzésében,

b)      a Tanács tisztségviselőitől és a bizottságai elnökeitől felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni,

c)      tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a tanácstagot meg kell hívni,

d)     megbízás alapján képviselheti a Tanácsot,

e)      a Tanács Közigazgatási Hivatalától igényelhet a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

A Tanács tagja köteles:

a)      tevékenyen részt venni a Tanács, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,

b)      írásban vagy szóban a Tanács elnökének, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Tanács ülésén, illetve a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,

c)      a Tanács vagy a bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

A Tanács tagja a választópolgárokkal való rendszeres kapcsolattartás végett fogadóórát, valamint lakossági fórumokat tarthat.

13. szakasz

A Tanács tagjának tagsága a Tanács magbízatási idejének letelte előtt megszűnik, amennyiben:

a)      írásban lemond tagságáról,

b)      olyan tevékenységet vagy tisztséget vállal, amely a törvény értelmében összeférhetetlen a Tanácsban való tagsággal,

c)      a választójogának elvesztése esetén,

d)     12 hónapon keresztül nem vesz részt a Tanács ülésein,

e)      elhalálozik,

f)       megszűnik a lakóhelye Szerbia területén,

g)      hatáskörében illetékes hatóság határozatával jogerősen törlik a magyar nemzeti közösség külön választói névjegyzékéből,

h)      jogerős ítélettel a bíróság hat hónapnál hosszabb időtartamú szabadságvesztésre ítéli,

i)        megszűnik a Szerb Köztársaság állampolgára lenni.

 

A Tanácsi tagság megszűnésének napját a Tanács a tagság megszűnését eredményező okot igazoló értesítés utáni első soron következő ülésen állapítja meg.

 

14. szakasz

A Tanács a Szerb Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség érdekében kifejtett kimagasló tevékenység és teljesítmény elismeréseként tiszteletbeli tagjává választhat köztiszteletben álló személyeket.

A Tanács tiszteletbeli tagja tanácskozási joggal részt vehet a Tanács ülésein.

 

2. A TANÁCS MEGBÍZATÁSA

 

15. szakasz 

A Tanács megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és az új Tanács alakuló üléséig tart.

A Tanács megbízatása megszűnhet feloszlatással is a nemzeti kisebbségek nemzeti  tanácsairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.

 

3. A TANÁCS HATÁSKÖREI ÉS FELADATAI  

 

                                                                  16. szakasz

A Tanács:

a)      az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban megalkotja Alapszabályát, Ügyrendjét és egyéb jogi aktusokat hoz,

b)      kialakítja szervezetét, megválasztja a Tanács elnökét, alenökeit, a Közigazgatási Hivatal elnökét,

c)      meghatározza a munkatestületeinek szervezetét, megválasztja azok elnökeit és tagjait,

d)     elfogadja a költségvetését és zárszámadását,

e)      rendelkezik saját vagyonával,

f)       elismeréseket határoz meg és ítél oda, melyek meghatározásáról és odítélésnek a módjáról a Tanács külön határozatban rendelkezik,

g)      képviseli a magyar nemzeti közösséget a hivatalos nyelvhasználatot, az oktatást, a magyar nyelvű tömegtájékoztatást és a kultúrát érintő kérdésekben,

h)      a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban dönt, illetve részt vesz a döntések meghozatalában a hivatalos nyelvhasználatot, az oktatást, a magyar nyelvű tömegtájékoztatást és a kultúrát érintő kérdésekben,

i)        a hivatalos nyelvhasználat, az oktatás, a tömegtájékoztatás és a kultúra területén intézményeket alapít és társalapít, alapítványokat hoz létre, továbbá a törvénnyel összhangban átveheti az állam, a tartomány és a helyi önkormányzatok által alapított oktatási, tájékoztatási és művelődési intézmények alapítói jogait,

j)        a magyar közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást foglal, a közvéleményhez, valamint az állami, tartományi és önkormányzati szervekhez fordulhat,

k)      meghatározza a magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumait és ünnepeit, valamint elfogadja a nemzeti tanács jelképeire vonatkozó javaslatokat, 

l)        részt vesz a magyar nemzeti közösséget érintő, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv és íráshasználat területén meghozatalra kerülő előírások meghozatalának, illetve módosításának az előkészítésében,

m)    megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett az állam, a tartomány, valamint a helyi önkormányzatok által átruházott egyéb közhatalmi feladatokat lát el,

n)      alkotmányos panaszt nyújt be az Alkotmánybírósághoz, amennyiben úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség vagy valamely a magyar nemzeti közösséghez tartozó személy alkotmányos jogai sérültek,

o)      különös gonddal támogatja és védelmezi a szórványban élő magyar nemzeti közösség jogait,

p)      határon átnyúló kapcsolatokat ápol a magyar nemzethez tartozókkal és szervezeteikkel,

q)      a kölcsönös érdekek mentén együttműködik a kisebbségi és helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és szervekkel,

r)       képviseli a Szerb Köztársaság területén élő magyarság autonómia-törekvéseit és érdekeit a hazai, az anyaországi és a nemzetközi szervek és szervezetek előtt,

s)       ösztöndíjakat és diákhiteleket biztosít annak érdekében, hogy növelje a magyar nemzeti közösség képzettségi szintjét és színvonalát,

t)       pénzügyi lehetőségeihez mérten támogatja a magyar civil szervezetek működését és az általuk kezdeményezett projektumokat és rendezvényeket,

u)      eljárást indít az ombudsman, illetve a bíróságok előtt, amennyiben megsértik a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogait,

v)      egyéb, törvényben vagy más jogszabályban meghatározott, vagy jogszabály által átruházott hatásköröket gyakorol.

A Tanács egyes hatásköreit külön határozattal szerveire ruházhatja.

III. A TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI

17. szakasz

 

A Tanács tagjai sorából elnököt és legfeljebb két alelnököt választ.

 

18. szakasz

A Tanács elnökét titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával a Tanács választja.

A Tanács elnökére vonatkozó javaslat megtételére legalább 10 tanácstag javaslata szükséges.

19. szakasz

A Tanács alelnökeit a Tanács elnökének javaslatára titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával a Tanács választja.

A Tanács alelnökei lehetőség szerint a Tanácsban képviselt különböző politikai pártokhoz vagy szervezethez tartoznak.

20. szakasz

 

A Tanács elnöke tevékenységéért a Tanácsnak tartozik felelősséggel.

A Tanács alelnöke tevékenységéért a Tanács elnökének és a Tanácsnak tartozik felelősséggel.

21. szakasz

A Tanács elnökének és alelnökeinek felmentésére vonatkozóan az Alapszabály 18. illetve 19. szakaszában meghatározott eljárást kell alkalmazni.

A Tanács elnöke és alelnökei megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a Tanács Ügyrendje tartalmazza.

1. A TANÁCS ELNÖKÉNEK ÉS ALELNÖKEINEK FELADATAI

 22. szakasz 

A Tanács elnökének (továbbiakban: elnök) feladatai:

a)      képviseli a Tanácsot,

b)      előterjeszti a Tanács munkatervét,

c)      összehívja és vezeti a Tanács üléseit,

d)     javaslatot tesz az Közigazgatási Hivatal elnöke személyére vonatkozóan,

e)      kinevezi és felmenti a Közigazgatási Hivatal tanácsosait és hivatalnokait a Közigazgatási Hivatal elnökének javaslatára,

f)       beszámol az átruházott feladatok ellátásáról,

g)      az MNT nevében munkáltatói jogokat gyakorol az MNT-ben és szerveiben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában,

h)      a Tanács költségvetésével összhangban meghozza a Közigazgatási Hivatal szervezeti és munkahelyi szabályzatát,

i)        gondoskodik a tanácstagok által feltett kérdések nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri azok megválaszolását,

j)        segíti a tanácstagok munkáját,

k)      aláírja a Tanács határozatait, valamint az ülésekről készített jegyzőkönyvet,

l)        indítványozhatja a Tanács bizottságának összehívását,

m)    felelős a Tanács gazdálkodásának szabályszerűségéért,

n)      dönt azokban a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben, amelyekben a döntéshozatal

elodázása a bizottsági, illetve Tanács által történő döntéshozatalig kárt okozhatna és veszélyeztetné az ügy hatékony megoldását, azzal, hogy ezeket a döntéseket utólagos jóváhagyás céljából az illetékes bizottság, illetve a Tanács elé terjeszti az első következő ülésen.

o)      egyéb az Alapszabályban és az Ügyrendben meghatározott feladatokat végez.

 

Az elnök ülésvezetési és vitavezetési feladatai és jogosítványai:

a)      az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b)      határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, az ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a Tanács tájékoztatása,

c)      napirendi javaslat előterjesztése,

d)     a vita megnyitása, berekesztése, összefoglalása,

e)      az ülés vezetése, a szó megadása, megtagadása, az ülés rendjének biztosítása, az ülés félbeszakítása,

f)       javaslattétel a hozzászólások korlátozására, a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, a napirendek összevont tárgyalására,

g)      szavaztatás és a szavazás eredményének megállapítása.

 

Az elnök ülésvezetési és vitavezetési feladatait, jogosítványait alkalmilag a Tanács alelnökére (továbbiakban: alelnök) ruházhatja.

 

2. A TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI MEGBÍZATÁSÁNAK A MEGSZŰNÉSE

23. szakasz

Az elnök és az alelnökök megbízatása megszűnik:

a)      a tisztségről való lemondásával,

b)      a Tanácsban való tagságuk megszűntével,

c)      a tisztségből való felmentésével.

 

IV. A TANÁCS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALA

 

1. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÖSSZETÉTELE

 

24. szakasz

A Közigazgatási Hivatal a Tanács végrehajtó szerve.

A Közigazgatási Hivatal:

a)      a Közigazgatási Hivatal elnökéből,

b)      a Közigazgatási Hivatal tanácsosaiból és

c)      a Közigazgatási Hivatal hivatalnokaiból áll.

A Közigazgatási Hivatal elnöke, tanácsosai és hivatalnokai kizárólag olyan személyek lehetnek, akik szerepelnek a magyar nemzeti közösség külön választói névjegyzékén.

 

25. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnöke a Tanácsnak és a Tanács elnökének, tanácsosai és hivatalnokai pedig a Tanács elnökének és Közigazgatási Hivatal elnökének felelősek tevékenységükért.

 

26. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnökét, titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával a Tanács választja.

A Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke lehet tanácstag és olyan személy is, aki nem tagja a Tanácsnak.

A Közigazgatási Hivatal elnökére vonatkozó javaslat megtételére jogosult:

 

a)      a Tanács elnöke,

b)      legalább 10 tanácstag.

A Közigazgatási Hivatal elnökévé megválasztható a Tanács elnöke is, ebben az esetben a Tanács elnöke egyszemélyben látja el a Közigazgatási Hivatal elnökének feladatait is.

 

27. szakasz

A Közigazgatási Hivatal tanácsosait és hivatalnokait a Közigazgatási Hivatal elnökének javaslatára a Tanács elnöke nevezi ki és menti fel.

A Tanács legalább 10 tanácstag javaslatára a Közigazgatási Hivatal tanácsosát megbízatási idejének lejárta előtt a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával felmentheti tisztségéből.

 

28. szakasz 

A Közigazgatási Hivatal tanácsosai és hivatalnokai feladataikat teljes munkaidővel, munkaviszony létesítése mellett látják el. Kivételesen, a Közigazgatási Hivatal tanácsosai, akik egyetemi oktatóként dolgoznak feladataikat részmunkaidővel, vagy tiszteletdíjasan is elláthatják.

A Közigazgatási Hivatal tanácsosai és havatalnokai kinevezésüket követően, munkaviszonyukat szerződéssel létesítik, amelyet a Tanács nevében a Tanács elnöke köt meg.

 

2. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

 

29. szakasz 

A Közigazgatási Hivatal a tevékenységéért a Tanács elnökének és a Tanácsnak felelős.

Munkájáról a Tanácsnak rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles írásban beszámolni.

 

30. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnöke a jogszabályok keretében irányítja és igazgatja a Közigazgatási Hivatal munkáját, munkafeladatokat és utasításokat ad a tanácsosoknak és hivatalnokoknak.

A Tanács elnöke egyéni határozattal feljogosíthatja a Közigazgatási Hivatal elnökét, hogy helyettesítse a Tanács gazdálkodásával és képviseletével összefüggő bizonyos feladatainak ellátásban.

A Közigazgatási Hivatal tanácsosai kötelezően egyetemi végzettséggel rendelkeznek, összetett és kreatív munkafeladatokat végeznek a Közigazgatási Hivatal feladatköreinek keretében, amelyek közvetlenül összefüggnek a Tanács hatásköreivel, és közvetlenül segítik a Közigazgatási Hivatal elnökének és a Tanács elnökének munkáját. A Közigazgatási Hivatal tanácsosai kinevezhetők a tanácstagok sorából is.

A Közigazgatási Hivatal hivatalnokai kötelezően legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, és elsősorban pénzügyi, adminisztratív és kisegítő munkafeladatokat látnak el.

A Közigazgatási Hivatal elnöke és tanácsosai tanácskozási joggal részt vesznek a Tanács ülésein.

 

31. szakasz

A Közigazgatási Hivatal:

a)      előkészíti és döntéshozatal céljából a Tanács eléterjeszti  a Tanács költségvetési és zárszámadási határozatának javaslatát,

b)      előkészíti és döntéshozatal céljából a Tanács eléterjeszti a Tanács határozatait, végzéseit és egyéb aktusait,

c)      véleményezi mindazokat a Tanács üléseire történő előterjesztéseket, amelyeket nem a Tanács elnöke vagy a Közigazgatási Hivatal elnöke terjeszt elő,

d)     végrehajtja a Tanács határozatait és egyéb döntéseit, illetve ellenőrzi a Tanács aktusainak végrehajtását,

e)      ellátja a Tanács testületeinek működésével összefüggő szervezési-adminisztratív feladatokat,

f)       ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket a Tanács döntésével a hatáskörébe utal.

A Közigazgatási Hivatal döntéseit és egyéb aktusait a Közigazgatási Hivatal elnöke hozza meg és írja alá.

 

                                                                  32. szakasz       

A Közigazgatási Hivatal tanácsosainak és hivatalnokainak számát, feladatait és munkaköri leírásukat, bérüket és egyéb járandóságaikat, a Közigazgatási Hivatal szervezeti felépítését a jogszabályokkal, a Tanács költségvetésével és más jogi aktusaival összhangban külön jogi aktusok szabályozzák, amelyeket a Tanács elnöke hoz meg. 

 

3. A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MEGBÍZATÁSÁNAK A MEGSZŰNÉSE

 

33. szakasz

A Közigazgatási Hivatal elnökének, tanácsosainak és hivatalnokainak a megbízatása megszűnik:

a)      az újonnan választott Tanács megalakulásával,

b)      a Közigazgatási Hivatal elnökének lemondásával,

c)      a Közigazgatási Hivatal elnökének halálával,

d)     amennyiben törlik őket a magyar nemzeti közösség külön választói névjegyzékéről,

e)      ha a Tanács a Közigazgatási Hivatal elnökét felmenti tisztségéből.

 

A Közigazgatási Hivatal tanácsosainak és hivatalnokainak a munkaviszony létesítéséről szóló szerződése a megbízatás megszűnésével a Tanács elnöke részéről egyoldalúan felbontható.

V. A TANÁCS JEGYZŐJE

 

34. szakasz 

A Tanács az elnökének javaslatára, titkos szavazással, a Tanács megbízatásának időtartamára, a megválasztott tanácstagok többségének szavazatával választja meg a Tanács jogi egyetemi végzettséggel rendelkező jegyzőjét.

 

35. szakasz 

A Tanács jegyzője:

a)      segíti a Tanács elnökének munkáját a Tanács üléseinek előkészítésében és összehívásában,

b)      tanácskozási joggal részt vesz a Tanács, valamint a Tanács munkatestületeinek ülésein,

c)      jelzi a Tanácsnak, a Tanács elnökének valamint a Tanács testületének, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

d)     gondoskodik a tanácsülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, és aláírja azokat,

e)      aláírja a Tanács határozatait, gondoskodik azok kihirdetéséről és közzétételéről,

f)       segíti a Tanács, a tisztségviselők, a Tanács munkatestületei, valamint a tanácstagok munkáját,

g)      gondoskodik a Tanács ülésein feltett képviselői kérdésekre történő válaszok időbeni kikézbesítéséről,

h)      egyéb feladatokat lát el a Tanács elnökének döntése alapján.

 

36. szakasz

A Tanács jegyzője a Tanácsnak és a Tanács elnökének felelős a tevékenységéért.

 

37. szakasz

A Tanács jegyzőjének felmentésére vonatkozóan az Alapszabály 34. szakaszában meghatározott eljárást kell alkalmazni.

A jegyző megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a Tanács Ügyrendje tartalmazza.

 

 VI. A TANÁCS MUNKATESTÜLETEI

38. szakasz 

A Tanács munkatestületei: a bizottságok és a konzultatív testületek.

 

39. szakasz 

A Tanács döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, és ideiglenes bizottságokat választhat.

A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:

 

a)      előkészíti vagy véleményezi a Tanács döntéseit,

b)      javaslatokat terjeszt a Tanács elé,

c)      módosító javaslatokat terjeszt a Tanács már előterjesztett napirandi pontjaihoz a Tanács Ügyrendjével összhangban,

d)     kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e)      döntéseket hoz a Tanács által átruházott hatáskörökben,

f)       ellátja a Tanács által esetenként meghatározott feladatokat.

A Tanács állandó bizottságainak elnöke feladatait, a Tanács elnökének döntése alapján munkaviszonyban is végezheti.

A Tanács állandó bizottságainak tagjai lehetnek tanácstagok és olyan személyek is, akik nem tagjai a Tanácsnak. Egy tanácstag legfeljebb egy állandó bizottságnak lehet a tagja.

 

40. szakasz

A Tanács döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának követésére konzultatív testületeket hozhat létre.

1. A TANÁCS BIZOTTSÁGAI

 

41. szakasz

 

A Tanács állandó bizottságainak van elnöke és legalább 10, legfeljebb 17 tagja.

A Tanács állandó bizottságának lehet alelnöke is, akit a tagok közül maga az állandó bizottság választ meg.

A Tanács állandó bizottsága tagjainak megválasztására javaslatot tehet bármely tanácstag, a Tanács Ügyrendjének rendelkezései alapján. 

 

42. szakasz

A bizottságok ügyviteléről a Közigazgatási Hivatal gondoskodik.

 

43. szakasz

A bizottságok összetételét és részletes feladatait a Tanács külön határozattal szabályozza, működésük szabályait a jelen Alapszabály keretei között megalkotott Ügyrendjük tartalmazza.

A bizottságok által elfogadott döntéseket, amennyiben az továbbításra kerül a Tanács elé a bizottság elnökei írják alá, a többi bizottság által elfogadott érdemi döntést a Tanács elnöke írja alá.

 

2. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

 

44. szakasz

1. Felsőoktatási és Tudományügyi Bizottság

2. Közoktatási Bizottság

3. Tájékoztatási Bizottság

4. Nyelvhasználati Bizottság

5. Kulturális Bizottság

6. Ifjúsági Bizottság

3. IDEIGLENES BIZOTTSÁGOK

45. szakasz

A Tanács külön határozattal ideiglenes bizottságokat alakíthat.

Az ideiglenes bizottságok feladatát, összetételét és működésének időtartamát a Tanács külön határozattal állapítja meg.

4. KONZULTATÍV TESTÜLETEK

 

46. szakasz

A Tanács külön határozattal konzultatív testületeket alakíthat.

A konzultatív testületek feladatát, összetételét és működésének időtartamát a Tanács külön határozattal állapítja meg.

                                                      VII. A TANÁCS GAZDÁLKODÁSA

 

47. szakasz

A Tanács a feladatai ellátásának feltételeit az állami, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből, valamint adományokból teremti meg.

A megvalósított eszközöket a Tanács a törvénnyel összhangban használhatja.

A Tanács költségvetésének és zárszámadásának elkészítéséért és előterjesztéséért a Közigazgatási Hivatal a felelős.

VIII. A TANÁCS JOGI AKTUSAI

 

48. szakasz

A Tanács és szervei által meghozható jogi aktusok: a határozat, a végzés, a záradék, az ajánlás és az utasítás.

A Tanács az általa, valamint a szervei által meghozható jogi aktusokra vonatkozó részletes szabályokról külön határozatot hoz.

 

IX. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

49. szakasz

A Tanács eddigi Alapszabálya (elfogadva 2010. július 3-án 12/2010 iratszám és 2010. július 30-án 16/2010 iratszám alatt) ezen Alapszabály hatályba lépésével jogi hatályát veszti.

Az Alapszabály hatálybalépésének napján a Tanács Közigazgatási Hivatalában és más szerveiben munkaviszonyban levő munkavállalók munkaviszonya az érvényben levő munkaszerződésük alapján folyamatos. 

 

50. szakasz 

Az Alapszabály elfogadásához, illetve módosításához a megválasztott tanácstagok többségének a szavazata szükséges.

Új Alapszabály elfogadását vagy az Alapszabály módosítását a Tanács legalább 10 tagja kezdeményezheti.

 

51. szakasz

Jelen Alapszabály elfogadásának napján lép hatályba.

Jelen határozat a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos honlapján kerül közzétételre.

 

MAGYAR NEMZETI TANÁCS

Szabadka, Ago Mamužić u 11./II.

Iratszám: _H/56/2011__

Kelt: _2011. október 20-án__

 

Dr. Korhecz Tamás, elnök                                                        

Várkonyi Zsolt, jegyző