12/2012 A Magyar Nemzeti Tanács valamint szervei által meghozható jogi aktusokra vonatkozó részletes szabályokról szóló határozat
A Magyar Nemzeti Tanács a Tanács Alapszabályának 16. szakasza (1.) bekezdésének a.) pontja, és a 48. szakasza (2) bekezdése alapján (elfogadva 2011. október 20-án H/56/2011 iratszám alatt), a Tanács XXIII. rendes ülésén, 2012. július 25-én meghozza
A MAGYAR NEMZETI TANÁCS VALAMINT A SZERVEI ÁLTAL MEGHOZHATÓ JOGI AKTUSOKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ HATÁROZATÁT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- szakasz
Ezen határozattal meghatározásra kerülnek a Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) valamint annak szervei által meghozható jogi aktusok fajtáira, előkészítésére, szerkezetére és más idevágó kérdésekre vonatkozó részletes szabályok.
2. szakasz.
A Tanács által meghozandó jogi aktusoknak egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
A Tanács által meghozandó jogi aktusok a hatálybalépést megelőző időre nem állapíthatnak meg kötelezettséget.
Az azonos vagy hasonló ügyet, azonos vagy hasonló módon illetve szabályozási szinten kell szabályozni.
A meghozott jogi aktusok elleni jogorvoslatot a hatályos jogszabályok alapján kell biztosítani.
3. szakasz
A meghozandó jogi aktusoknak területi és személyi hatálya van.
Az aktusok területi hatálya a Szerb Köztársaság területére vonatkozik.
Az aktusok személyi hatálya a Szerb Köztársaságban érdekeltséggel bíró illetve a Tanács hatáskörébe tartozó jogi és természetes személyek.
II. A JOGI AKTUSOK FAJTÁI
4. szakasz
A jogi aktusok lehetnek általánosak és egyediek.
Az általános jogi aktusok azok amelyek meghatározatlan számú esetre vonatkoznak, és nem egy meghatározott ügy kapcsán kerülnek alkalmazásra, míg az egyedi jogi aktusok egy meghatározott ügyhöz vagy jogalanyhoz kapcsolódnak.
Általános jogi aktusok lehetnek: a határozat, a záradék, az ajánlás és az utasítás,
Egyedi jogi aktusok lehetnek: a határozat, a végzés, a záradék, az ajánlás és az utasítás.
5. szakasz
A Tanács mint a szerbiai magyar nemzeti közösség országos önkormányzata, a hivatalos nyelv és íráshasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területén, valamint egyéb törvényes hatáskörének keretében a következő jogi aktusokat hozhatja: határozat, végzés, záradék, ajánlás és utasítás.
A Tanács állandó bizottságai illetve konzultatív testületei meghatározott illetve átruházott hatásköreinek keretében a következő jogi aktusokat hozhatja:
határozat, végzés, záradék,
A Tanács és a Közigazgatási Hivatal elnökei hatáskörük keretében a következő jogi aktusokat hozhatják:
határozat, végzés, záradék, utasítás, ajánlás.
III. A JOGI AKTUSOK ELŐKÉSZÍTÉSE
6. szakasz
A jogi aktus előkészítőjének feladata a jogi aktus szakmai tartalmának előkészítése és a tervezet megformálásáa ezen határozattal és a Tanács ügyrendjével összhangban..
A Tanács jogi aktusainak az előkészítése a Tanács Közigazgatási Hivatalának a hatáskörébe tartozik.
A Tanács állandó bizottságai és konzultatív testületei, azok tagjai valamint a Tanács bármely tagja is lehet jogi aktus előkészítője és előterjesztője ezen határozattal illetve a Tanács ügyrendjével és más előírásaival összhangban.
7. szakasz
Az előkészítés folyamán a jogi aktus előkészítőjének gondot kell viselnie a:
- jogi aktus megalkotásának szükségességéről,
- társadalmi, költségvetési hatásairól,
- megalkotásának határidejéről,
- megalkotása elmaradásának következményeiről,
- alkalmazásának feltételeiről.
8. szakasz
A Közigazgatási Hivatal illetve a jogi aktus előkészítője köteles ügyelni arra, hogy a jogi aktus tervezete összhangban álljon az Alkotmánnyal, a törvényekkel, a Tanács Alapszabályával és a Tanács által elfogadott más jogi aktusokkal.
IV. A JOGI AKTUSOK KIDOLGOZÁSA
9. szakasz
Az elnevezés a jogi aktus azonosítására szolgál és alapinformációkat szolgáltat a szabályozás tárgyáról. A jogi aktus elnevezése nem tartalmazhat rövidítéseket.
Az általános jogi aktusok a következő részekből tevődnek össze: bevezető rész
- , - bevezető vagy általános rendelkezések, - részletes rendelkezések -és záró rendelkezések befejező rész.
Az bevezető rész tartalmazza a jogi aktus meghozatalának a jogalapját és a jogi aktust elfogadó szerv nevét és meghozatalának dátumát tartalmazza.
A bevezető vagy általános rendelkezések tartalmazzák a szabályozás tárgyát és célját, valamint az adott kérdéskörre vonatkozó fogalmak meghatározását .,
A jogi aktus részletes rendelkezései tartalmazzák a szabályozás tárgyára illetve az adott ügyre és azok jogalanyaira vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és meghatalmazásokat, azok megvalósításának eljárásait és végrehajtását. ,
A záró rendelkezések tartalmazzák a jogi aktus hatálybaléptetésének időpontját és a közzététel módját.
Ha a szabályozás tárgya szükségessé teszi a meghozandó és a már hatályban lévő jogi aktusok egymás közötti viszonyának meghatározását, a jogi aktus tartalmazhat átmeneti rendelkezéseket is, amelyek a záró rendelkezések előtt kapnak helyet.
A meghozandó jogi aktus tervezetéhez indokolást kell csatolni.
10. szakasz
Az egyedi jogi aktusok a következő részekből tevődnek össze: bevezető rész, - rendelkező rész,- jogorvoslati utasítás, - az aktust meghozó szerv elnevezése, - az aktus meghozatalának dátuma, - iratszáma, - hivatalos személy aláírása, - pecsét, - indoklás.
A Tanács, a Tanács állandó bizottságai illetve konzultatív testületei, illetve a Tanács és a Közigazgatási Hivatal elnökei közmegbizatási jogkörben hozott egyedi jogi aktusainak megalkotására az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény rendelkezései az irányadóak.
11. szakasz
A 9. és 10. szakaszban meghatározott jogi aktusok részeként illetve az azokhoz csatolt indoklásnak tartalmaznia kell azokat az okokat és célokat amelyek a jogi aktus meghozatalát szükségessé teszik.
V. A JOGI AKTUSOK FELÜLVIZSGÁLATA
12. szakasz
A Tanács Közigazgatási Hivatala hivatalból gondoskodik a meghozott jogi aktusok folyamatos tartalmi felülvizsgálatáról.
A Tanács Közigazgatási Hivatala javasolhatja a Tanács és a testületei által meghozott, hatályos általános jogi aktusok hatályon kívül helyezését, illetve kezdeményezheti a módosításukat, amennyiben a tárgykört érintő jogi szabályozás:
a)elavult, vagy szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető,
d) a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
f) tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, és ha
g)indokolatlanul párhuzamos szabályozás esete áll fenn. ,
VI. HATÁLYBALÉPÉS
13. szakasz
Az elfogadott jogi aktusok a meghozataluk napján lépnek hatályba, az ettől eltérő hatálybalépés a jogi aktus zárórendelkezésében külön megjelölésre kerül.
VII. KIHIRDETÉS
14. szakasz
A Tanács által elfogadott jogi aktusok a Tanács hivatalos honlapján, a Tanács egyéb szervei esetében elfogadott jogi aktusok pedig, egyéb rendelkezés hiányában a Közigazgatási Hivatal hirdetőtábláján kerülnek közzétételre kötelező jelleggel.
A Tanács egyéb szervei által elfogadott jogi aktusok szükség szerint közzétehetők a Tanács hivatalos honlapján is, amennyiben az aktusok erről rendelkeznek.
VIII. ÁTMENETI- ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
15. szakasz
Ezen határozat hatálybalépésével hatályát veszti a Tanács 2003. március 5-én 1/2003 iratszám alatt elfogadott A Tanács és szervei által meghozandó jogi aktusokról szóló határozata.
16. szakasz
Jelen határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Jelen határozat a Tanács hivatalos honlapján kerül közzétételre.
MAGYAR NEMZETI TANÁCS
Szabadka, Ago Mamužić u 11./II.
Iratszám: _H/12/2012_
Kelt: __2012. július 25-én__
ifj.dr. Korhecz Tamás Várkonyi Zsolt
elnök jegyző